2018. március óta a családommal együtt a teljes értékű növényi étrendet (TÉNÉ) szem előtt tartva eszünk (ez helyre hozta az inzulinrezisztenciámat is) - ez a bejegyzés még a TÉNÉ előtt született. A változásról itt írtam egy négy részes sorozatot, és itt találod a TÉNÉ szerint készült receptjeimet.
Rendhagyó bejegyzés következik, recept nélkül: kis betekintés a mindennapjaimba. Mikor annak idején elkezdtem jobban odafigyelni arra, hogy mit is eszem, és mi az, ami jó nekem, akkor szinte észre sem vettem, hogy egy folyamatos életmódváltoztatás ösvényére léptem. Ti a legtöbbet a konyhai forradalmaimról tudtok, de nem is olyan régen volt szó a mozgás fontosságáról is a blogomon. Ezért gondoltam, hogy megosztom veletek, hogyan tette egy egyszerű, de nagyszerű ötlet sokkal kellemesebbé a mindennapjaimat.
Mint sokan tudhatjátok már, Budapesten élek. Január óta új munkahelyem van, ahol egyébként nagyon jól érzem magam, csak az oda- és visszabumlizás útvonala lett kevésbé festői az előző útvonalhoz képest. Persze ez nem különösebben zavart, úgyis mindig olvasok út közben. Aztán ahogy -végre- megérkezett a jó idő, megfordult a fejemben, hogy vajon milyen lenne biciklivel munkába járni? Mindig szerettem volna olyan helyen dolgozni, ahová kerékpárral is el tudok tekerni. Az útvonaltól kicsit tartottam, mert autóval és tömegközlekivel is elég forgalmas és nem különösebben festői útvonalon vezet az út, úgyhogy megkérdeztem öreg barátomat, a Google térképet, hogy szerinte merre kellene mennem, és olyan helyes, mesébe illő utat talált nekem, hogy az első próbaúton Z is megirigyelte tőlem.
Szóval képzeljétek el az örömömet, amikor pár hónapnyi szürke, zsúfolt és zajos busz-villamos-busz után virágzó fák között, helyes kertek alatt, és patakon átívelő kis gyalogoshídon tekertem a munkahelyemre. Szinte hihetetlen, hogy csupán pár száz méterre a főváros legforgalmasabb útjaitól ilyen békés tájak rejtőznek.
Egy ilyen út után persze a kedvem is sokkal vidámabb reggelente, arról nem is beszélve, hogy a reggeli mozgás miatt egész nap sokkal aktívabbnak és könnyedebbnek érzem magam. Nem mellékesen irányonként spórolok 20 percet. Az oda-vissza 40 perc. Szorgos házi szakácsok biztosan tudják, hogy mennyi mindent lehet tenni 40 perc alatt… Persze nem tudok minden egyes nap biciklizni, de minden reggel reménykedve megnézem az időjárás jelentést, és ha nem ígérnek aznapra égszakadást, földindulást, akkor már nyúlok is a biciklis kesztyűért.
Tudom, hogy nem mindenkinek alkalmas a munkahelyre kerékpározás, mint mozgásforma, és megvannak a maga veszélyei is. Egyik vasárnap reggel hivatalos fotósomat, Zét is elcsábítottam egy körre, hogy fotókkal is dokumentálja a szép útvonalat, és így megoszthassam Veletek is, hogy mennyire feldobja a mindennapjaimat egy ilyen apró változtatás, hátha Ti is kedvet kaptok valami hasonlóhoz.
szaberka mondta
Ahogy megjön a jó idő, és nincs aznap más dolgom bentebb a városban, én is kerékpárral járok a munkahelyre. Az út hozzánk közelebb eső szakasza külterület, hasonló az utolsó fényképedhez, beljebb viszont lakótelep van, ami annyira nem hangulatos, de így is szívesen lecserélem az autót, bár én nem nyerek, hanem veszítek irányonként 20 percet…