Gluténmentes alapanyagok – mi (nem) szerepel a címkén?

Jó ideje foglalkoztat a kérdés, hogy mikor tekinthető egy élelmiszer alapanyag gluténmentesnek. Elsősorban nem a kifejezetten lisztérzékenyeknek szánt félkész- vagy késztermékek érdekeltek, hanem hogy mi a helyzet akkor, ha én természetüktől fogva gluténmentes terményeket szeretnék vásárolni, pl. kölest, hajdinát?
Létezik egy rendelet, amely szerint a max. 20 mg/kg glutént tartalmazó élelmiszer címkézhető gluténmentesnek. Sokan kérdezhetitek, hogy miért engednek meg benne bármennyit is? A dolog magyarázata, hogy ha a termék minőségét biztosítják, azaz vizsgálják valamilyen módszerrel, akkor magára valamit is adó szakember nem állíthatja, hogy az adott anyag a termékben „nincs”, csupán azt, hogy a mérhető legkisebb mennyiségnél kevesebbet talált, ezért muszáj valamilyen határértéket megadni.
Visszakanyarodva a mindennapokhoz, ahogy anno elkezdtem olvasgatni az allergén információt a különböző élelmiszerek csomagolásán, úgy találtam, hogy a helyzet korántsem egységes. Az esetleges félreértések tisztázása érdekében leveleztem is egy-egy gyártóval, ezeket az információkat szeretném most Veletek megosztani. Elsősorban azoknak szeretnék segíteni, akik -hozzám hasonlóan- webshopban intézik a havi nagy bevásárlást, ahol ugye nincs lehetőségünk elolvasgatni a címkét.
Előrebocsátom, itt nincs szó reklámról, semmilyen üzleti kapcsolatban nem állok ezekkel a cégekkel.

Glück

A Glück bio termékeivel a legegyszerűbb a helyzet: a gluténmentes termékeiken (pl. köles, hajdina, rizs) szerepel allergén információ, de „csak” szóját és dióféléket, olajos magvakat említ. Ezekben bízom a leginkább, mert van allergén információ, tehát odafigyelnek a kérdésre, de nem szerepel glutén vagy tejtermék, tehát jó nekem. Ráadásul pl. a kölesük magyar földön termett.
Ezeket a termékeket nagyon jó minőségűnek találtam, de sajnos borsos áruk miatt nem lehet túl nagy a kereslet, mert én is egyre nehezebben jutok hozzá a környező bioboltokban. A másik aprócska gondom, hogy pl. a hajdinát Kínából importálják és akadnak fenntartásaim a kínai öko gazdaságokkal kapcsolatban.
Frissítés 2015.06.28-án: Sajnos egyik olvasóm jelezte, hogy a most kapható Glück termékeken már szerepel a „…gabonát is feldolgozó üzemben csomagolva…” felirat.

NaturFood

Ettől a cégtől aszalt gyümölcsöket, és olajos magvakat szoktam vásárolni. A termékei elérhetőek szinte minden, kisebb-nagyobb boltban. Főleg lenmagot, szezámmagot, aszalt szilvát, sárgabarackot szoktam vásárolni. A csomagoláson nagyon korrektül szerepel, hogy „olajos magvakat, földimogyorót és szezámmagot is feldolgozó üzemben csomagolva”.
Egyik kedves olvasóm érdeklődő levelére a következő válasz érkezett:
„A termékeinket laboratóriumban nem vizsgáljuk be gluténtartalom szempontjából, de nem forgalmazunk és az üzemünkben nem is csomagolunk gluténtartalmú élelmiszereket.Az aszalt gyümölcsöket gyártó és forgalmazó cégek nyilatkozata szerint nem tartalmaznak glutént.
A diófélék (pl. mandula, mogyoró, paradió) a beszállítók nyilatkozata szerint nem tartalmaznak glutént.
Ugyanakkor az olajos mag (pl. napraforgó, tökmag, lenmag) beszállítóink nem zárták ki az esetleges keresztszennyeződés lehetőségét.”

NatureCookta

NatureCookta termékeket mostanában nem nagyon használok, de mindenképpen említésre méltónak találom ezt a magyar céget. Sok paleo alapanyagot gyártanak, pl. lenmagliszt, kókuszliszt, mandulaliszt. Én korábban a lenmaglisztjüket vettem, de nem igazán vált be, mert pellet liszt, azaz az olajpréselés után maradt anyag darálásával készül, és teljesen más, mint a teljes lenmagból készült társa. Kókuszlisztet, mandulalisztet pedig a Ti és a mi pénztárcánk kímélése végett nem nagyon használok.
Nem volt semmilyen allergén információ a termékeik csomagolásán. Így írtam nekik egy érdeklődő emailt, amire gyorsan, készségesen válaszoltak. Nagyon szimpatikus nekem ez a kis magyar cég, mert semmilyen gluténtartalmú alapanyagot nem engednek be a feldolgozó és csomagoló üzemükbe. Kérdésemre válaszolva megírták, hogy „Jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy azon termékeket, amik természetüknél fogva gluténmentesek, azokat gluténmentes jelöléssel lássuk el, mert ez a fogyasztók megtévesztése lenne.”

GreenmarkOrganic

A Greenmark termékeit kiemelkedő minőségük miatt kedvelem: a tőlük vásárolt hajdinában, lencsében, kölesben eddig legfeljebb 1-1 nem tökéletes szemet találtam 500g termékben… De ezeken nem szerepelt allergén információ, így küldtem egy emailt. Ők is gyorsan és készségesen válaszoltak. Mindent ugyanabban a kis feldolgozóüzemben csomagolnak, és odafigyelnek arra, hogy a glutént természetesen nem tartalmazó élelmiszereket külön kezeljék a glutént tartalmazóaktól, de csak a külön „gluténmentes” szóval jelölt termékeiknél tudják garantálni, a csomagolás előtti gluténmentességet.
Utánanéztem, hogy ez a cég jelenleg glutén szempontból veszélyes élelmiszerek közül csak zabpelyhet és bulgurt (búzatöretet) forgalmaz. Szerintem az sem mindegy, hogy egy csomagolóüzemben száll-e a liszt a levegőben vagy sem… Mindenesetre, hogy a fent leírt „garancia” kinek mire elég, azt nem szeretném eldönteni helyettetek.

Natura

Natura termékeket már akkor vásároltam, amikor még nem is ettünk gluténmentesen. Akkoriban minden címkéjükön szerepelt egy kb. három-öt soros allergén információ, mert tényleg nagyon sok dolgot forgalmaznak. Abban az időszakban, amikor elkezdtük mellőzni a glutént, megváltozott a termékek csomagolása, és eltűnt a sok allergén felsorolása is. Írtam hát egy emailt, hogy gratuláljak nekik az új csomagolóüzemeikhez, mert nyilván mindent külön gyártósoron csomagolnak, ha már nincs mire figyelmeztetni a vásárlóikat…
Aztán pár hét múlva írtam újra, majd újabb néhány hét múlva megint, és végül ezt a választ kaptam.:

Miután elolvastam, mosolyogtam is egy nagyot, mert egyrészt a munkámból adódóan pontosan tudom, hogy mennyire lehet fehérje természetű anyagoktól mosással megtisztítani bármit is, másrészt én korábban leginkább a lenmaglisztjüket vásároltam. Elképzeltem, mi történne vele, ha megpróbálnám vízzel átmosni… Ráadásul ez a cég búzasikért (búzafehérje, glutén) is forgalmaz, és ezek szerint ugyanabban az üzemben csomagolja, ahol a többi termékét is… Így aztán már nem vásárolok Natura termékeket, és másnak sem ajánlom.

Amikor egyszerű dolgunk van

És végül, de legtöbben, következnek azok a cégek, akik a címkéiken feltüntetik, hogy a termékeik gabona- és dióféléket, szóját, zellert és egyéb olajos magvakat is felhasználó/feldolgozó üzemben készültek, ezért mindenképpen kiesnek a lehetőségeink közül. A webshopos vásárlásotok megkönnyítése végett itt egy rövid felsorolás, hogy mely cégek termékei biztosan nem gluténmentesek: Ataisz, Naturganik, Biorganik, Vegabond.

Hogy is van ez…?

A helyzet, mint láthatjátok, elég sokszínű.
Ha szerepel allergén információ a csomagoláson, akkor tiszta a helyzet, mert vagy feltüntetik, hogy gabonaféléket is feldolgoznak (Ataisz, Naturganik, Biorganik, Vegabond), vagy kiderül, hogy más allergéneket (szója, diófélék) igen, de gabonát nem csomagolnak (Glück), így könnyen eldönthetjük, hogy megvásároljuk-e az adott terméket, vagy sem.
Ellenben ha nem találunk információt az esetleges allergénekről a címkén, akkor az jelentheti azt is, hogy a termék ettől még gluténmentes (NatureCookta),  de azt is, hogy akár búzasikért is csomagoló üzemben készült (Natura).
Számomra ebből az a tanulság, hogy ha kétely merül fel egy áruval kapcsolatban, akkor kérdezni kell. Ez nem is csak a válaszok miatt fontos, hanem hogy tudassuk is a világgal: szeretnénk tudni, hogy mit eszünk.

Az én szemem sincs ott minden boltban: ha megtudtok olyan információt ebben a témában, ami másoknak is hasznos lehet, kérlek, jelezzétek hozzászólásban vagy emailben.