Mi is az a kókuszvirág cukor, vagy kókuszcukor?
A kókuszvirág cukor a kókusz pálma bimbózó virágának nedvéből készül: Délkelet-Ázsia egyes régióiban hagyományosan használt édesítőszer. Az egyre egészségtudatosabbá váló nyugati világban, így kis hazánkban is az elmúlt években került a bio- és reformboltok polcaira: egészséges, alacsony glikémiás indexű (GI) természetes cukorként ajánlják a fogyasztását diétázóknak, cukorbetegeknek, stb.
Miért nem hiszek mégsem a kókuszvirág cukorban?
Én először úgy találkoztam vele az interneten böngészve, mint az első és eddig egyetlen természetes édesítőszer, ami lassan emeli a vércukorszintet (GI=35) és mégis karamellizálható. Itt gyanút fogtam.
Ahogy korábban is írtam az édesítőszeres bejegyzésemben, azok a természetes cukorpótló szerek (polialkoholok), amelyek csak lassan emelik a vércukorszintet, a cukrokétól eltérő kémiai szerkezetük miatt nem karamellizálhatóak. Itt van összefüggés: ugyanez a szerkezetbeli különbség miatt emelkedik lassan a vércukorszint és marad el a karamell illat.
Persze van bennem jó adag egészséges szkepticizmus: bármilyen meglepő állítást el tudok fogadni, ha megfelelően szilárd érveket, tényeket találok mögötte. Én is nagyon örültem volna egy karamellizálható, alacsony GI-jű cukornak.
(Egyébként már ez is érdekes eszmefuttatás: a karamellizálás is egy kémiai reakció, amiben hő hatására redukáló cukrokból valami olyan dolog keletkezik, amit pontosan még ma sem ért a tudomány, de az biztos, hogy az eredeti anyag megváltozik közben – tehát ha eredetileg alacsony GI is lenne az a „cukor”, mire karamell lesz belőle, már nem feltétlenül marad az.)
Utánanéztem hát a kókuszvirágcukor összetételének. Wikipedián és itt is az állt, hogy kb. 70-90%-ban szacharóz, vagyis répacukor, amit mi közönséges asztali cukorként ismerünk. Így már értettem, hogy miből lesz a karamell. Emellett jóval több ásványi anyagot tartalmaz, mint akár a barna nádcukor is: ez szép dolog, de szerintem, ha valaki mértéktartóan fogyaszt édességeket, az egy kiskanálnyi cukor a reggeli kávéjában elhanyagolható mennyiségű magnéziumot, káliumot, stb. tartalmaz, még ha az éppen kókuszvirág cukor volt is… Hiába a magas ásványi anyag tartalom, ha nagyobb mennyiségű cukrot fogyasztunk emiatt, akkor a sok bevitt kalória és szénhidrát már többet árthat, mint amennyit az ásványi anyagok használnak.
Nagyon morcos vagyok, ha ilyet látok… Kép forrása
A lassú felszívódást pedig egyszerűen nem hiszem el. Ha a répacukor GI-je 65, akkor valamit nagyon kellene tudnia ennek a kókuszvirág cukornak ahhoz, hogy ebből az összetételből a répacukor GI-je csak 35 legyen. Én két dolgot ismerek, ami lassíthatja a szénhidrátok felszívódását: sok élelmi rost vagy zsírok/olajok. Mindkettő úgy működik, hogy „becsomagolja” a szénhidrátokat a szervezet emésztő rendszere elől, ami így lassabban fér hozzá, ezért lassabban bomlik le, és lassabban is szívódik fel. A kókuszvirág cukorban ilyen mennyiségű rost vagy zsír nem található. Ásványi anyagokban rendben van, hogy jóval gazdagabb, mint más édesítőszerek, de ez a teljes összetételnek még mindig csak 1-2%-a: kevés ahhoz, hogy bármi rendkívüli hatást okozzon a felszívódásban.
Akkor honnan származik a 35-ös GI érték? Ki mért ilyet? Néhány cikken keresztül visszafelé haladva a linkeken megtaláltam az eredeti, és mai napig egyetlen vizsgálat alapján kiállított bizonylatot. Nem tudom elfogadni az eredményt, mert mindössze 10 emberrel végezték a vizsgálatot. Az anyagcserénk állapota egyénenként igen eltérő lehet: még napszakoktól, előzetes fizikai aktivitástól, stb. is függ. Ha odaállítottak 10 atlétát, akkor ők nehezen képviselik a populáció átlagát. A kókuszcukrot szilárd formában fogyasztották el, az összehasonlításhoz használt glükózt pedig oldat formájában: a tápanyagok csak oldott formában képesek felszívódni, a kókuszvirág cukornak így előbb fel kellett oldódnia – így nem fair az összehasonlítás.
Ráadásul ez a tanulmány a Fülöp-Szigeteken, egy állami érdekeltségű intézményben készült, és jelenleg ez az ország a kókuszcukor legnagyobb exportőre a világon. A szememben ez sem emeli az adatok hitelességét. Ha készülne még néhány független tanulmány, több résztvevővel, és hasonló eredményt kapnának, akkor tudnék bízni a történetben. Persze akkor is érdekelne, hogy a szacharóz miért szívódik fel lassabban a kókuszvirág nedvéből kivont cukorból a répacukorhoz képest, de mint mondtam: megfelelően szilárd érvekkel szinte bármiről meggyőzhető vagyok.
Frissítés, 2016.02.25.
Most figyeltem fel arra, hogy a glikémiás index adatbázis kezelői (Sydney University Glycemic Index Research Service) is megvizsgálták a kókuszvirág cukor GI-jét a „szokásos” standardizált módszerükkel. Nem lepődtem meg: 54-nek mérték. Ugyanebben az adatbázis a közönséges répacukor GI-je 58-110 között mozog, attól függően, hogyan vették be. Általában 65-öt jelölnek meg a répacukor GI értékének. Tehát az első független, hiteles vizsgálat, amiről tudok szintén azt a gyanúmat igazolja, hogy a kókuszvirág cukor nem lassú felszívódású szénhidrát, és így nem ajánlható inzulinrezisztenciával vagy cukorbetegséggel élőknek.
További hangok a kókuszvirág cukor ellen
Érdekesség, hogy a kókuszpálmával foglalkozó termelők közül néhányan a kókuszvirág cukor termelés környezetkárosító hatásaitól is tartanak: ha a kókuszpálma bimbóit learatják a cukorgyártáshoz, nyilván nem terem rajta kókuszdió, ami rengeteg egyéb termék kiindulási anyaga lehetne. A főleg kókuszcukorra irányuló kókuszpálma termesztés nem fenntartható: erről számol be pl. ez a termelői cikk.
Egyébként nem én vagyok az egyetlen, akinek nem stimmel a kókuszvirág cukorról, mint legújabb és egyedi tulajdonságokkal bíró természetes édesítőszerről festett kép: a nemzetközi blogoszférában is egyre több írás jelenik meg, amiben a miérteket és a hogyanokat feszegetik, pl. ez itt.
Zárszó
A jelenleg rendelkezésre álló tények engem nem tudtak meggyőzni arról, hogy a kókuszvirág cukor egy sokkal egészségesebb, lassabb felszívódású természetes alternatívája lehetne a közönséges cukornak, így a fogyasztását nem ajánlom inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel élőknek, diétázóknak. Szerencsére manapság rengeteg egyéb édesítőszer közül választhatunk, remélem, hogy mindenki megtalálja a céljainak, ízlésének, életmódjának, gondolkodásának megfelelőt.
Sokan sokfélék vagyunk, és a múltkori, nyírfacukorról szóló bejegyzés kapcsán is örültem a sok hozzászólásnak. Ha van olyan tapasztalatod a kókuszcukorról, amit szívesen megosztanál, pl. ha követed az étkezések utáni vércukor értékeidet, akkor ne fogd vissza magad: több szem többet lát, tanuljunk együtt egymás tapasztalataiból!
Végre! Nagyon korrekt írás (mint mindegyik), gratulálok. 🙂
Nagyon jó összefoglaló! Mára minden "cukormentes" illetve "nem cukormentes" édességet és péksüteményt áruló boltban megjelent a paleo, mint termékkategória, de ezekre az árukra legtöbb esetben nem írják ki valójában mit is tartalmaznak. Gyakorlatilag azt neveznek paleonak, amit csak akarnak, horror áron eladva az akár bajt is okozó termékeket. Azt tapasztalom, az eladóknak általában fogalmunk sincs az összetételről és csak nagyon kelletlenül keresnek elő valamilyen gyártói csomagolást h leolvassák mi rejlik a készítményben, ha ragaszkodom hozzá. Sőt mi több a weboldalakon is nagyon hézagos a tájékoztatás, ha egyáltalán van ilyen. A családomban tejfehérje és fruktóz felszívódási zavarral küzdő egyén is van, akiknek elvben néhány paleo termék jól tolerálható lenne, de bizony nagyon nem mindegy, hogy mégis milyen helyettesítő anyagokkal találkoznak a termékekben. Ilyen nem várt hatást kiváltó anyag pl édesítőszerként a kókuszcukor is, ami nagy bajt tud okozni, hiszen valójába jó része szacharóz, ami ugyanúgy fruktózra és glükózra bomlik itt is mint a répacukorban, ráadásul ebben még mellette tisztán is ott a fruktóz. Nem az a legfőbb gondom, hogy benne van (bár lehetne, hiszen a paleonak épp az egyik nagyon fontos eleme a gyorsan felszívódó CH – szacharóz – kiiktatása az étrendből, így valójában becsapott vásárlókká válnak, akik paleosként naivan elfogyasztják ezeket), hanem, hogy nincs mindez kiírva, hogy eldönthessem,a termék árt nekem, vagy sem. Azért nincs egyébként, mert nem csomagolt árura nem kötelező ezt megtenni. A hirtelen betört reform és tudatos táplálkozás mezején jó lenne valami szabályozásért lobbizni, mert egyre nagyobb a káosz ezen a téren, ami végső soron épp a magukra odafigyelni kívánó, illetve vmilyen érzékenységgel, esetleg diabetesszel küzdő emberek szándékos, akár szándék nélküli becsapásához vezethet.
A kókuszVIRÁGcukor és a kókuszPÁLMAcukor nem ugyanaz!!!
Képzett és haladó szemléletű dietetikusokat, élelmiszermérnököket kérdeztem, ők ajánlják a kókuszvirágcukrot IR és cukorbeteg diétában, míg a kókuszPÁLMAcukrot nem.
Nekem sok cukorbeteg/ IR/ PCOS ismerősöm használja rendszeresen és az eredményeik javulnak, aki a vércukrát nézi, annak is rendben van kókuszvirágcukor fogyasztása után.
Én IR- es vagyok és soha nem bírtam a sima cukrokat (régen sem), a kókuszvirágcukortól pedig nem vagyok rosszul (ha ugyanaz lenne vagy nagyon hasonló ugyanúgy rosszul lennék tőle), rendszeres fogyasztás mellett az IR- em javul, az inzulinértékeim egyre jobbak.
Szia,
Amit írsz, nagyon érdekes, mivel ahány forrást találok, mind úgy fogalmaz, hogy "coconut or coconut palm sugar", majd leírják, hogy a virágzó hajtás nedvéből készül… Az én biomérnök kollégáim sajnos nem jártasak a kérdésben. 🙂
Szóval ha tudsz valakit, aki tudja, mit beszél, akkor örülnék, ha megkeresne, és pl. egymás mellé tudnánk tenni a két különböző terméket, stb.
Addig inkább maradok bizalmatlan, biztos, ami tuti.
Üdv, Nóri
Tekintettel arra, hogy a kókuszdió kókuszpálmafán terem, a kókuszpálmacukor az ugyanaz, mint a kókuszvirág cukor. 🙂
Köszi, én is így gondolom. 🙂
Ahogy különbség van a forrázat, a tea, áztatás stb. között, úgy nyilván különbséget tehetünk abban is, hogy a növény mely részéből vagy milyen állapotában kivont cukorról van szó. Mivel a családban csak gyógyszerész és virágkötő családtagok hobbijaként jelent meg a gyógynövények használata, ezért nincsenek egzakt tudományos magyarázataim, de talán senkinek sem kell magyarázni mennyire más a (hagyományos, nem instant) kakaó vagy épp a tea, ha forralatlan folyadékban oldjuk fel vagy ha már forrás kozben vagy az után készítjük. Azt viszont körülbelül az általános alsós osztályos biológia órákon is megpedzegetik a tanerők, hogy nem feltétlenül kellene megenni annak a növénynek a szárát, aminek a virágja finom, mert lehet, hogy más részeitől bizony csúnyán megbetegszünk… gyakran nehéz megtalálni a különbséget az összemosott elnevezések között, de ha valamit több néven emlegetnek, illik gyanakodni, hogy akár több különböző dologról is szó lehet. És meglepően nagy különbséget produkálhat, ha azt a cukrot a növény más részéből vagy éppen más napszakban/évszakban vonják ki, mert más lehet a kémiai összetétele és ezzel együtt a ránk gyakorolt kölcsönhatása is…
Értem, amit írsz, én is gyógyszerészként végeztem, én is kerestem a különbségek a különböző megnevezések mögött, de nem találtam. Mások sem, ez a blogbejegyzés az egyik legújabb a témában. Ahogy korábban is, most is csak azt tudom mondani, ha valaki hitelt érdemlően bemutatja/elmagyarázza a különbséget, hoz hiteles tanulmányokat, stb., akkor frissítem a bejegyzést és újra megosztom. 🙂
Sajnos nem tudok Neked elérhetőséget adni, mivel én kb. 2 éve érdeklődtem ennek utána, akkor találkoztam vele először, az emaileket ezzel kapcsolatban töröltem. (Nevekre nem emlékszem, mivel sok ügyféllel dolgozom, nekem 2 nap után minden név kiesik. :))
Azt írták nekem, hogy a kókuszvirág cukor a virág nektárjából készül, míg a pálmacukor a fa nedvéből készül.
Egyébként kismama ismerőseim is használták (IR- es, terhességi cukros) és nekik is jók voltak az értékeik. (Természetesen ésszerű keretek között, számolva fogyasztották ők is.)
Ezentúl én használom továbbra is, mert eritrittel keverve csodás állagot ad a tésztának.
Maradj bizalmatlan, elvégre nem az elégedettség viszi előbbre a világot! 🙂
További jó sütést- főzést kívánva:
N
Csak néhány észrevétel és pontosítás a teljesség igénye nélkül! Nem aratják le a bimbót, hanem a nedvét csapolják le. A helyi termelők, akik évek óta ezt csinálják a fenntarthatóság elvén működnek, és nemcsak a kókuszcukorral kereskednek és gazdálkodnak, hanem a kókuszolajjal is, amit tudjuk már a "végtermékből", a kókuszdióból sajtolnak ki . Ez egyetlen cikk egy olyantól, aki a saját "Organic Raw Honey"-ét és "Organic Maple Syrup"-ját reklámozza a végén :-). Végül is minden Szentnek maga felé hajlik a keze:-) ezzel én is így vagyok, azért keltem egy kicsit a kókuszcukor védelmére! Üdv: I
En a bejegyzest, es a benne irtakat nem tartom jonak. Talan tobb kemiat, biologiat kellett volna tanulnia, mielott ilyen megallapitasokat tenne. Es nagyon sok minden, amit On mond ellentmond egymasnak. Itt nem a karamellizalas vs alacsony GI-re gondolok, hanem az On sajat megallapitasaira… On mit hasznal cukor helyett, ami mar-mar kemiai uton eloallitott repacukorbol keszult, amirol tudjuk, h egyebkent nem egeszen repacukor az a repacukor, mint ahogyan a legtobb bolti mez sem mez, hanem cukoripari mellektermek, egy undorito zsirra emlekezteto massza? Mez helyett viragpollent fogyasztok, abban venne vannak meg jo esetben az asvanyi anyagok, mig a "mez"ben a nagyfoku ho hatasara az eloallitas soran mar nem igen marad benne semmi sem.
Egyebkent meg nem hallott anomaliakrol sem? A termeszetben pedig sok van belole. Erdemese lenne ezen elgondolkodni. Ezt most nem reszleteznem, h a kokuszviragcukor es nem kokuszpalmacukor miert olyan, amilyen, mert ezt is kivonhatjak majd a forgalombol, mint ahogyan pl minden egeszseges dologgal is tettek (szaritott parlagfuvet) azt. Minden ami nem Rakoczi-indulo, sot inkabb blokkolo, kivonjak a forgalombol.
Maga biztosan nem laborans, nem vett reszt meg sosem semmilyen kiserletben, vizsgalatban sem, igy ezt a fajta cukornak gunyolt edesitesre alkamas dolgot nem is ertheti. Egyet elarulhatok, ezerszer egeszsegesebb mint barmely mas edesitesre is alkalmas anyag egeszseges ember szamara.
Cukorbetegek semmilyen "cukrot" nem fogyaszthatnanak a dietetikusok szerint…meg szerintem sem. Igy folosleges errol beszelni, h melyik cukrot ajanljuk nekik edesitesre. Meg egeszseges szervezet szamara sem ajanlott nagy merteku hasznalatuk. A cukrok es szenhidrat dus etkezestol hamarabb es nagyobb mertekben rancosodik az ember. Szerintem nem csak az egeszseg a fontos, de aki pl vegetarianus es mellette meg tejerzekeny is tesztafeleken cukrokon kivul mast nem fogyaszt, megnezheti magat 30 korul mint tiszta ranc, mindenfele hianybetegsegek mellett. A valtozatos etkezes az egeszseg kulcsa, es nem csak ott all meg a dolog, h mut teszunk a teaba. Kavet, fekete es zold teat nem iszom, mert nem tartom egeszsegesnek.
A vegetáriánusok nem csak tésztát és cukrot esznek! Sőt, talán még kevesebbet, mit a húsevők. Sok-sok zöldséget, gyümölcsöt és pl. a köles is, ami ugyan gabona, de kifejezetten jót tesz többek között a bőrnek, hajnak és a körömnek is! És folytathatnám még a különböző gabonákkal, amiket a húsevők nem fogyasztanak, pedig nagyon egészségesek, a vegák és vegánok viszont igen…
Az önálló véleményalkotás képessége nem függ az elvégzett iskolák számától. Abban a 10+ évben, ami alatt gyógyszerész diplomát, majd gyógyszertudományi területen doktori (PhD) fokozatot szereztem, és önálló kutatómunkát végeztem (egyedül, majd laboránsokkal) mind egyetemi, mind ipari versenyszférában, mindezt kiemelkedő precizitást igénylő analitikai kémiai területen, szerintem elegendő kémiai és biológiai ismeretre tettem szert ahhoz, hogy gasztroblogot írjak és eldönthessem, mit fogadok el számomra egészségesnek és mit nem. 😉
Nem kell velem egyetérteni. A saját véleményéért mindenki a saját egészségével felel.
Ha beleolvas a 300+ bejegyzésem közül a legfrissebbekbe, akkor hamar kiderül, hogy zömmel stevia porral és nyírfacukorral édesítek.
Jelentem, 10 év vegaság után negyven évesen sima, ránctalan a bőröm. Sőt narancsbőröm sincs. (semmilyen krémet nem használok) Szóval ha ez a része totál hülyeség annak amit leírt akkor a többit is erős fenntartásokkal kezelem. ( bocs Nóri ez a hozzászólónak ment).
Ugyan, rá se ránts. 🙂 Olvashattad az én véleményem is.
En mar egy ideje a kókusz virág cukrot használom es érdekesnrk találom a karamellizalo felvetést . Ugyanis nekem a mindennapokban pont az volt vele a bajom, nem tudtam karamellizalni főzéskor mint a sima fehéret . Megjegyzem abszolúte nem ertek a kémiához stb , csak ezt vettem eszre . Ettol meg érdekes volt a cikk es elgondolkodtató , ugyanis en eddig az ismereteim alapjan készpénznek vettem , hogy ez a fáját cukor jobb mint a tobbi.
Érdekes, hogy most többektől hallom, hogy nem karamellizálódik nekik… Én nem próbáltam. 🙂 Nehéz ügy, mert bizonyos szempontból „jobb”: több benne az ásványi anyag, de annyival nem, hogy ez jelentős legyen, és helyessé tegye a cukorfogyasztást. Különösen, ha IR vagy cukorbetegeknek ajánlják, kezd el gőzölni a fejem…
Szia, úgy tudom csupán karamellára emlékeztető íze van. De NEM karamellizálható és a hagyományos cukortól elég távol van. És mi a helyzet a szirupokkal? Agave-, juhar-, rizs-, maláta-, kukorica- és társaikkal?
A szirupok még hiányoznak a palettáról. Mint tudjuk, ami késik, az jön… 🙂
Nagyon jó, egészséges szkepticizmussal fűszerezett összefoglaló. Köszi, Nóri! 🙂
Szia
És megkérdezhetem, hogy mi a véleményed a kisgyermekeknek való felhasználásáról? Én annó amikor a babám 1 éves szülinapjára sütöttem tortát azt találtam, hogy babáknak kókuszvirág cukorral helyettesítsük a fehér cukrot. Akkor ez sem helytálló?
Köszi a választ 🙂
Szia,
a fehér cukorhoz hasonlítva több benne az ásványi anyag, és picit más íze van. Amennyire látom, ennyi a különbség. Ettől még nem hiszem, hogy a babádnak bármi gondot okozott, ha ilyet evett a szülinapi tortájában. 🙂
Szia. Érdekes beszámoló pont most vettem ilyen cukrot igazából semmiben sem lehet megbízni.
Ahogy olvastam te „nyírfacukrot” eszel ahogy tudom semmi köze nincs hozzá mert gmo kukoricából készül és nem természetes mint ahogy írjak nagyon bonyolult kémiai eljárással csináljak mint ahogy a szőlőcukor is és nem véletlen nem szabad sokat enni belőle most akkor ki tart mit egészségesnek?
Az én véleményem az hogy volt egy pár embert körülöttem aki minden bajjal szenvedett és én az egyirányú táplálkozásra gyanakszom hogy az ütötte be a betegséget.
Mindent enni kell csak mértékkel.
Cukorbetegeknel ez teljesen más persze
Szia,
Kapható olyan nyírfacukor, ami nem kukoricából készül, hanem megfelel a nevének, pl. ez itt olyan.
A sok mindent, de mértékkel nem rossz hozzáállás, csak tényleg sok minden legyen (sokféle zöldség pl.), és tudni kell a mértéket.
A gyermekem által találkoztam a pálmacukorral. Az apja indiai, és ayurvédával kezel, ő hozatott nekünk eredetit, indiait.
Fenntartásokkal kezelem én is, de az ő elmondása alapján ez nagyon egészséges, ezzel gyógyítanak is.
A csecsemők első étele hozzátápláláskor száritott banánporral keverve.
Kicsit kutakodtam és ezt találtam.
http://ecobuddy.in/powdered-palm-sugar/for-kids-and-infants/
Szia,
nem értek az ayurvédához, így ehhez a részéhez nem tudok érdemben hozzászólni.
Csecsemőnek első tápláléknak semmiféle cukrot nem adnék, csak minél egészebb dolgokat, pl. almát, banánt, ha mindenképpen valami édesre kell gondoljak, de pl. az én gyermekem 1,5 éves korig kifejezetten nem szerette az édeset (az első tortája is sós volt), szóval ezzel, hogy bizonyos tradícióban gyerekeknek adják, nem lett nekem rokonszenvesebb. 🙂 A mi kultúránkban pl. 30-40 évvel ezelőtt teljesen elfogadott volt párhónapos babákat cukros teával itatni, meg cukrozott almapürével hozzátáplálni, mostanra pedig már úgy gondoljuk, hogy ez talán mégsem a legjobb,amit tehetünk. 🙂
Kedves Nóri!
Kisfiam 2,5 évesen lett cukorbeteg, immáron 2,5 éve! Két éve folyamatosan monitorozzuk a glükòz szintjét egy szenzor segítségével! Ezzel nyomon tudom követni az elfogyasztott ételek glikémiás indexét! 4,6mmol/l -es cukrára evett
30g poliolokból és kókuszvirág cukorból álló édességet, mely a kiszámolás alapján 3ch-nyi ennivalót jelentett! 25 perc múlva rámértem a cukrára és 11,7mmol/l olvashattam!
Ennyit a kókuszvirág cukor glikémiás indexéről a tapasztalatom!
Több nem is lesz!
Szeretettel,
Réka
Ó jaj. Döbbenet… 🙁
Örülök, hogy rátaláltam erre az írásra, mivel nemrég került a szemem elé a kókuszvirág cukor és kíváncsi voltam, hogy ki mit ír róla. Meglepő számomra, hogy többnyire a cukor témával foglalkozók a kalóriatartalmával (hízunk tőle vagy sem) vagy a cukorbetegség szemszögéből vizsgálódnak a témában. Azzal kapcsolatban, hogy egy ép egészséges ember számára ajánlott-e a fogyasztása – jelen esetben a kókuszvirág cukornak – nem találtam konkrétumot. Lehetséges, hogy nagyon szűk réteg az, aki pusztán csak azért akar „jó cukrot” használni, mert odafigyel arra mit eszik és rohadtul nem érdekli, hogy hízlal-e vagy sem és az is hidegen hagyja, cukorbetegek számára ajánlott vagy sem? Természetesen az informálódásaim után megfordult a fejemben az is, hogy egyáltalán minek kéne cukor? A kávét tisztán iszom, a teát is, egyedül a sütemények amiknél ez a cukor kérdés felmerül számomra. A végére még egy gondolatot megosztanék veletek. Leszálltunk a holdra, lézerrel vágunk át iszonyat kemény anyagokat, atomerőművek látják el energiával a világot, szerv átültetéseket csinálnak az orvosok, műholdak keringenek az égen és a föld bármelyik részét lehet velük látni, de azt a baromi egyszerű dolgot, hogy melyik cukorban (vagy bármilyen élelmiszerben) mi van és az jó-e az emberi szervezet számára vagy sem, azt nem tudjuk? Ugyan már… (vegyük már észre, mi zajlik a világban!)
Köszönöm a hozzászólásod! Mióta annyi gyümölcsöt ehetek, amennyi jólesik, én is csak a kávémat édesítem. 🙂 Az utolsó kérdésedre viszont nem olyan egyszerű a válasz, mint gondolod – szerintem nincs mindenki számára tökéletes megoldás. 🙂
Szuper vagy Nóri, köszi ezt a korrekt cikket! 🙂 Én az ízét nagyon szeretem, ezért tartom itthon és néha rájárok, vagy sütiba sütöm. Most FODMAP diéta miatt olvasok utána, hogy vajon abba belefér-e ( ott a fruktóz a mumus, glükóz kicsit jobb, amit még nem értek miért). Meg az egész diéta kicsit homályos még, nézem majd hogy nálad találok e erről valamit, IBS-re ajálják. Köszi még egyszer! 🙂
Low FODMAP témában pont most jött ki új videó a nutritionfacts.org csapatától, nézd meg, itt!
Nincs csodaszer. A kókuszvirág cukor szénhidrát tartalma több, mint 97 %. Tehát 10 dkg szénhidrát elfogyasztása gyakorlatilag azonos 9,7 dkg kókuszvirág cukor elfogyasztásával. Az inzulinrezisztenciás számára tehát alig jelent valamiféle előnyt. Ami valóban használ, az egyedül az Adimet szedése, ami nem a hasnyálmirigy inzulintermelését erőlteti, hanem a szövetek inzulinfeldolgozását javítja.
Mióta ez a bejegyzés született, már tudom, hogy a szervezet inzulin-érzékenységét alacsony zsírtartalmú növényi étrenddel hatékonyan javítani lehet. 🙂