2018. március óta a családommal együtt a teljes értékű növényi étrendet (TÉNÉ) szem előtt tartva eszünk (ez helyre hozta az inzulinrezisztenciámat is) - ez a bejegyzés még a TÉNÉ előtt született. A változásról itt írtam egy négy részes sorozatot, és itt találod a TÉNÉ szerint készült receptjeimet.

Hogy ez az ötlet honnan jött? Először 2013 májusában gondoltam rá, amikor elkezdtem napi szinten bringával munkába járni. Úgy 2-3 hét után arra lettem figyelmes, hogy hazafelé az utolsó 10 percben mindig arról ábrándoztam, mit fogok enni, ha hazaérek: rántottát 5 tojásból? Halkonzervet? Egy tálca szeletelt sonkát csak úgy, magában? Mintha kívánnám a fehérjét, mi a szösz…

Akkoriban már volt annyi eszem, hogy ha a szervezetem ilyen feltűnően kiáltozik valami után, akkor adjak neki olyat – jelen esetben fehérjét, de nem tudtam emiatt még egy étkezést beiktatni. Úgyhogy átnéztem az elérhető fehérje italporokat: olyat kerestem, ami tejtermék-, gluténmentes, és gondoltam, ha már ennyi, akkor legyen vegán is… Meg persze teljes értékű. És majd készítek belőle érdekes új recepteket. De jó lesz. 🙂

Fel is kutattam akkoriban az egyetlen elérhető csíráztatott barna rizsből készült fehérjeport, megrendeltem, majd itthon derült ki a csomagolásról, hogy bizony, nyomokban glutént tartalmazhat. Így mégsem írhattam róla…

De most végre tényleg találtam egy fehérjeport, ami glutén-, tejtermék-, szója-, mogyoró-mentes és vegán! (Ez is barna rizsből készül.) Így végre alkalmam nyílt fehérje szeletekkel kísérletezni.

Ez az első adag, ami elkészült. Kóstolgattam a kész művemet, hogy vajon elég jó-e ahhoz, hogy megmutassam Nektek: kóstolgattam, gondolkodtam, míg egyszer csak elfogyott… Úgyhogy megelégedtem azzal, hogy valószínűleg elég jó lett, és persze, lesz még folytatás, addig is itt a biztató kezdet.

Olyan hozzávalókat válogattam össze, amik segítenek teljes értékűvé tenni ezt a receptet: kókuszzsírt, mert ez is egy gyorsan lebomló energiaforrás, puffasztott quinoát, hogy legyen benne valami harapnivaló is – nem mellesleg a quinoa is teljes értékű fehérjét tartalmaz, csak keveset. Most megengedtem egy kis gyorsan felszívódó szénhidrátot is, mert a mozgáshoz ugye az is kell: aszalt datolyát.

Az új recept hozzávalóit a Biosziget webáruház biztosította számomra.
A fehérjeporban tetszett, hogy mentes gluténtől, tejtermékektől, tojástól, mogyoróféléktől, szójától, állati eredetű termékektől, szóval elég sokan használhatják. Teljes értékű fehérje, 100g porban 80g fehérje és 6g szénhidrát van, ebből 1g cukor: gondolom, a rizsből.
Új (számomra) gluténmentes mag/aszalt gyümölcs céggel is találkoztam: a Tündérkert dolgai gluténmentesek, itt nyilatkoztak róla.
A kipróbált étcsokiban pedig az volt a jó, azon túl, hogy bio, és csak 33g CH/100g, hogy nincs benne szójalecitin, így szójára érzékenyeknek is megfelel.
A rizstejjel az a helyzet, hogy igen, nagyon egyszerű itthon is elkészíteni, de muszáj volt valahol spórolnom az időmmel (hogy blogolhassak 😉 ), így rákaptam a TheBridge italokra: gluténmentesek, bio alapanyagokból, forrásvízzel készülnek, Olaszországban, tehát nem a világ másik végéről hozzák… Nekem ez itt a kompromisszum, ami belefér a mindennapjaimba.

Mogyorós-csokis fehérjeszeletek