Gluténmentes tészta körkép IR-es szemmel, 2. rész

A gluténmentes tészta körkép 2. részének azt a címet is adhattam volna, hogy „sobaszemle” (ejtsd: ‘szobaszemle’). Ahogy arról az első részben írtam, óriási tészta rajongó vagyok, így nagy örömmel eszméltem rá, hogy mióta lemondtam arról, hogy valaha gluténmentes, IR-barát tésztát kapok a boltokban, mennyi mindennel bővült a piac…

A sok lehetőséget nem tudtam volna egy bejegyzésben bemutatni, ezért a tészták alakja szerint csoportosítottam. 🙂 Az előző bejegyzésben olvashattatok az orsó/fussili formájúakról, ide pedig összeszedek mindent, ami hosszúúú… 🙂 A szélesmetélten és a spagettin kívül ilyen a japán soba (‘szoba’) tészta is. Az előzőekben leírt tésztákból is kapható szélesmetélt és spagetti alakú is, ezekről az előző tesztben olvashattok, és most is bekerültek a bejegyzés végén lévő összesítő táblázatba. Most pedig a sobáról fogok mesélni.

Mi az a soba és miért ilyen érdekes?

A soba egy hagyományos japán tésztaétel: csak hajdinalisztből és vízből készül. A hajdinában található fehérjének is van kis „gluténszerű” tulajdonsága abból a szempontból, hogy mechanikai hatásra (gyúrás) aktiválódik, és összetartja a dolgokat. Így van az, hogy a hagyományos soba csupán hajdinalisztből és vízből, rengeteg kézi munkával készül: gyúrják, gyúrják, gyúrják, a végén nagyon vékonyra nyújtják és kifejezetten erre a célra készült késsel vékonyra szeletelik. Igazi művészet (mint Japánban minden).

Annak idején volt szerencsénk a férjemmel Japánba látogatni (vagyis ő ott dolgozott és nekem volt szerencsém hozzá ellátogatni 🙂 ). Ez még bármiféle diéta előtt történt, amikor megengedhettem magamnak, hogy megegyek dolgokat, amikről fogalmam sem volt, hogy mik. 😀 Így történt, hogy ettünk többféle egytálételt is, ami tésztából, alapléből, és mindenféle feltétekből áll (tojás, sült hús, zöldségek, tengeri herkentyűk). Ezeket kétféle tésztával lehetett kapni: udon (búzalisztből) és soba (hajdinás). Megállapítottuk, hogy a soba „kicsit fura ízű, valami más gabonából készül, maradunk inkább az udonnál”… Ha annak idején tudtam volna, amit ma tudok… 😉

Gluténmentes soba tészta – a szent grál…

Mikor kiderült, hogy gluténmentesen kell tartanom az IR diétát, eszembe jutott, hogy a soba tészta milyen prímán passzolna az étrendembe. Ráadásul a japán út után évekig „honvágyunk” volt a japán konyha után, így végtelen lelkesedéssel vettem a nyakamba a várost, hogy igazi soba tésztát találjak. Egyszerű és nagyszerű megoldásnak tűnt olyan ételhez fordulni, ami „magától” illik a gluténmentes IR étrendbe. Nagyot koppantam, amikor a nagy nehezen felkutatott ázsiai tésztákról sorban kiderült, hogy 8-10-20% búzaliszttel készülnek… 🙁 És akkor a gluténmentes üzemre még nem is gondoltam…

Gyúrtam egyszer házilag is, de nem sikerült túl jól. Lemondtam a dologról. Az elmúlt hetekben jött a fordulat: rátaláltam a King Soba márkájú tészták széles választékára. Négyféle (!) gluténmentes, bio soba tészta készül barna rizs-, köles/barna rizs-, hajdina- és fekete rizs lisztekből, plusz van még ízesített (gyömbéres, wakamés, édesburgonyás) változat is. Világos, hogy hagyományos értelemben csak a hajdinás „az igazi”, de nagyon örültem a választéknak. És a színeknek… 😉

Ahogy minden zöldség finom

Ez a bejegyzés elsősorban a tésztáról szól, és nem arról, ami rajta van, de nem tudom nem megosztani azt az egyszerű „receptet”, amivel mindenféle zöldség pillanatok alatt letehetetlenül finom lesz… Kevés kókuszzsíron arany színűre pirítok 1-2 gerezd apróra vágott fokhagymát, rádobom a zöldségeket (brokkolit, apróra reszelt káposztát, illetve a képeken répát ás céklát), picit pirítom, átforgatom, 2-3 percet lefedem, majd meglocsolom egy kis pirított szezám olajjal és kevés tamari szójaszósszal. Krónikus zöldséget-nem-evők is úgy villázzák a répát, mintha az életük múlna rajta. 😉

Szuper soba tészták

Ez a tészta teszt kevesebb izgalmat tartogatott, mint az előző: mindegyik szuper minőségű darab, mondjuk legyen is, ha már közel aranyárban mérik… Hajszálvékonyak, mégsem törnek, egy kicsit sem: úgy lobognak a vízben, mint az „igazi” tészták. Leszűrve sem ragadnak vagy törnek. Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy nem a hajdinás lett a kedvencem, sőt. 🙂

Jó hír, hogy a fekete rizses kivételével mindegyik tésztának nagyon alacsony a szénhidrát-tartalma a műfajhoz képest (65g CH / 100g). A zacskóban a tészták 3 csinos kis kötegben vannak, és a 65g CH/100g tésztákból így egy köteg éppen 49g CH, egy ebéd. Pillanatok alatt: 5-6 perc főzéssel elkészülnek.

Barnarizs soba

Bár a neve barna, ennek a színe volt a legvilágosabb a tészták közül. Az íze teljesen semleges, mellékíz mentes.

Barnarizs-köles soba

A kölesliszt csak ici-picit érezhető a tészta ízén: a színében látszik egy kicsit, illetve a főzővíz is habzott egy kicsit, mint az Éden kölestésztáinál, de sokkal kevésbé, nem kellett félnem, hogy kifut.

Hajdina soba

A meglepetés az volt, hogy éppen ez, „az igazi” soba nem ízlett igazán egyikünknek sem. Pedig egyébként szeretem a hajdinát: süteményeket, palacsintát sütök a lisztjével, köretnek is használom, és valahogy mégsem. Ezzel persze még nem akarok senki elrettenteni a kóstolástól: egyéni ízlés kérdése.

Fekete rizs soba

És végül, de nem utolsó sorban az aktuális kedvencem. Mert hát FEKETE tészta, milyen jól néz már ki… Ennyi. Sajnos pont ennek a szénhidrát-tartalma a legmagasabb a soba tészták közül (76g CH /100g), mégis tuti biztos, hogy ezzel fogok majd valami tartalmas soba tál receptet készíteni, mert olyan jól mutat. 🙂

Foglaljuk össze

Az összehasonlítás kedvéért a táblázatba bekerültek az előző bejegyzésben bemutatott tészták szélesmetélt/spagetti változatai is. A táblázatban szereplő valamennyi tészta gluténmentes, gluténmentes üzemben készül és IR diétában is fogyasztható.

Ami engem illet, olasz ízvilágú tésztaételekhez továbbra is maradok a köles/quinoa/kukorica fussilinél, de alig várom, hogy visszakerüljenek a családi étlapra a forró, laktató misos, leveses tálak. 🙂