Teljes értékű növényi étrend (TÉNÉ) – így esszük meg a „napi tucatot”

Az előző bejegyzéseimben elmeséltem Nektek, milyen út vezetett odáig, hogy már több, mint fél éve csak növényeket eszünk, hogyan egyeztettem össze a növényi alapú (vegán) étrendet a korábbi inzulinrezisztenciámmal. Most szeretném megmutatni, hogy pontosan mit is jelent a Dr Greger-féle „napi tucat” (daily dozen) ajánlás (bővebben itt írtam a könyvéről), és hogyan illesztjük ezt be a mindennapjainkba.

Érdemes tovább olvasnod, ha tudni szeretnéd, milyen is (mennyire „egyhangú” 🙂 ) a teljes értékű növényi étrend, vagy ha látni szeretnéd, mennyiben más ez a korábbi 160g CH-s IR étrendemhez képest.

Ez az utolsó hosszabb írásom életmód témában az új étrendünkről, ezentúl újra receptek következnek. 🙂 Ezt a bejegyzést ötletbörzének szánom – ha olvasol itt olyan ételről, aminek szeretnéd, hogy megosszam a receptjét, jelezd itt hozzászólásban!

Ez a bejegyzés egy négyrészes sorozat tagja, melyben beszámoltam a teljes értékű növényi étrendre térésünk legfontosabb mozzanatairól. Íme a teljes lista:

1. Ezentúl csak növényeket eszünk
2. 160g CH inzulinrezisztencia étrendtől növényi alapú (vegán) táplálkozásig
3. Teljes értékű növényi étrend: így esszük meg a „napi tucatot”
4. Étrend kiegészítők: miért, melyiket szedjük?

Ez a „napi tucat”…

Dr Greger a könyvében angolszász (csésze – cup) mértékegységekkel jelölte, hogy miből mennyit ajánlott elfogyasztani egy nap. A Daily Dozen alkalmazásban be lehet állítani, hogy grammokban jelölje az adagokat, de nekem „szemre” jobban követhető űrmérték szerint, ezért így fogok adni egy-egy példát. Érdemes letölteni az alkalmazást, vagy elolvasni a könyvet, mert egy-egy ponthoz több lehetőség tartozik, mint amit itt és most megmutatok. Az alkalmazás egyébként hasznos arra, hogy könnyen nyomon kövesd, hogy haladsz, amíg jobban a napjaid részévé válik ez az egész. Időszakosan én is elkezdem újra pipálgatni, hogy lássam, mi az amire jobban oda kellene figyelnem. Nem, nem eszem meg minden nap a teljes napi tucatot – sokszor úgy érzem, hogy nem bírok ennyit, ennyifélét enni. 🙂 Az adagok szerintem nem európai gyomorra méretezettek, vagy legalábbis nem az enyémre. 🙂 Inkább a minőségre figyelek, pl. arra, hogy minden nap legalább háromszor egyek hüvelyest, akkor is, ha ez nincs meg 3 x fél csésze.

1. Hüvelyesek. Pl. 3 x fél csésze főtt bab vagy lencse. Inzulinrezisztenciával ideális esetben minden étkezésnek tartalmaznia kellene valamilyen hüvelyest, a főétkezéseknek mindenképpen. Én a reggeli zabkásámba szoktam csempészni egy evőkanál főtt fehérbabot, pirított csicseriborsót nassolok napközben, az ebédünkbe igyekszem mindig belecsempészni valamilyen hüvelyest, vacsorára pedig jöhet egy kis hummusz, vagy más, hüvelyes alapú kence. Dr Greger a tofut is ide sorolja, de én úgy vettem észre, hogy nincs olyan kifejezett vércukorszint csökkentő hatása, mint a többi, nem feldolgozott hüvelyesnek. Ezzel együtt az étrendünk része lett, mert nagyon finom 🙂 de igyekszem a napi hüvelyes adagomat a tofu nélkül is megenni.
2. Bogyós gyümölcs. Pl. 1 csésze friss eper, áfonya, vagy negyed csésze aszalva. Tavasszal a reggeli kásánkra szeleteltünk pár szem epret, amikor szezonjuk volt, akkor a napi gyümölcs adagunkba csempésztünk egy kis bogyós gyümölcsöt, szezonon kívül pedig mirelit gyümit szoktam pl. zöldturmixba tenni.
3. Gyümölcs. A bogyós gyümölcsön felül napi 3 adag más gyümölcsöt is kellene ennünk, pl. egy egész almát, banánt, vagy negyed csésze aszalt gyümölcsöt. Mi délutánonként eszünk sok gyümölcsöt, és sokszor tízóraira is.
4. Keresztesvirágú zöldségek. Ők a „K betűsek”: káposztafélék (meg a brokkoli 🙂 ). Fél csésze nyersen vagy negyed csésze csíra a napi adag. Ezt igyekszem belefőzni az ebédünkbe, vagy ha marad az előző főzésből káposzta-, karfiol-, vagy brokkoliszár, akkor azt is elrágcsáljuk uzsonnára a gyümölcsökkel.
5. Leveles zöldek. Napi két csésze spenótot, mángoldot vagy leveles kelt kellene megennünk. Nekem ez megy a legnehezebben, csak zöldturmixokal sikerül huzamosabb ideig tartani a napi zöld adagot.
6. Egyéb zöldségek. Nem K-betűs és nem keresztesvirágú zöldségekből (pl. paprika, batáta, stb.) napi 2 x fél csészényit kellene megennünk. Nálunk ez az ebéddel és a vacsorához elfogyasztott nyers zöldségekkel teljesül.
7. Lenmag. Napi egy evőkanál darált lenmag ajánlott, IR-es panaszokkal, cukorbetegséggel napi 2-3 ek. is. Mi a konyhapulton tartunk egy kis üvegben darált lenmagot, és a reggeli kásánkba keverjük a napi adagot. Sokszor főzés közben is teszek egy keveset pl. szószos dolgokba, hogy krémesebb legyen, vagy joghurthoz is illik a granola mellé.
8. Magok, mogyorófélék. Negyed csésze mag vagy két evőkanál magvaj. Tízóraira, útközben szoktunk magkeveréket falatozni, és nagy sláger a magvajas pirítós is pár csepp agavé sziruppal (mandula-, kesu-, mogyoróvaj).
9. Fűszerek. Napi 1/4 kk. kurkuma a „kötelező” adag, és Dr Greger arra buzdít, hogy használjunk sokféle fűszert. 🙂 Ennyitől a ételnek csak színe lesz, egyáltalán nem csípős, így mehet a reggeli kásába, zöldturmixba, ebédbe, bármibe.
10. Teljes kiőrlésű gabonák. Napi 3 x fél csésze főzött kása vagy szelet teljes kiőrlésű kenyér. Az is fontos, hogy minél többféle gabonát együnk. Úgy érzem, ezzel állunk a legjobban: csak a reggeli kásával megesszük a napi adagot, és rendszeresen fogyasztunk kölest, hajdinát, cirokot, barna rizst is köretként vagy kenyeret sütök a lisztjükből.
11. Víz. Napi 5 pohárral. Nem szorul magyarázatra. 🙂 Kávé vagy tea is lehet. (Persze nem 5 csésze kávé… 😉 )
12. Mozgás. Napi 40 perc erőteljesebb (pl. kardio edzés) vagy 90 perc nyugisabb mozgás (pl. jóga, séta). Ezt sem részletezem: válasszon mindenki ízlése és vérmérséklete szerint, a lényeg, hogy mozogjunk. 🙂

A napi tucaton felül szerepel még a napi B12 és D3 vitamin ajánlás – az étrend kiegészítőkről itt írtam bővebben.

…és így esszük meg

Reggeli

Reggelire minden nap családilag zabkását eszünk. Miért? Kényelmes, tápláló, és mindannyian szeretjük. A férjem főzi, a reggeli kávéval együtt, így mire felkelünk a gyerekekkel már kész is a reggeli. 🙂 Ezért nagyon hálás vagyok, mert mire a gyerekekkel csatasorba állunk, már nagyon éhes vagyok. Négyünknek 1 banánból, két bögre nagyszemű zabpehelyből, 4 ek. darált lenmagból és 3 bögre vízből főzi Apa a kását. Ezzel kipipálhatjuk a teljes kiőrlésű gabonákat és a lenmagot a napi tucatból. Én szoktam keverni bele egy evőkanál főtt gyöngybabot is, ha éppen van itthon, de arról leszoktam, hogy kifejezetten emiatt főzzek. Tavasszal szoktunk a tetejére bogyós gyümölcsöt tenni, és mehetne bele még egy kevés kurkuma is a színe kedvéért. A kásánkra még lekvár kerül, ez legtöbbször szilva (házi, ha kapunk), de volt pl. házi fekete ribiszke, ami ugye bogyós gyümölcs. Ilyenkor vesszük be a vitaminjainkat is, ezekről itt írtam bővebben.

Tízórai

Tízóraira valami gyorsan bekapható dolog jöhet csak szóba: legtöbbször pirított csicseriborsó és egy kis friss agy aszalt gyümölcs, valamilyen magkeverék, esetleg házi joghurt granolával, ha éppen van itthon. Ezzel kipipálhatok egy adag hüvelyest és egy adag gyümölcsöt, vagy olajos magot. Ráadásul ezek a dolgok (a joghurt kivételével) könnyen magunkkal is vihetőek.

Ebéd

Az ebédünk mostanában úgy készül, hogy körülnézek, milyen itthon az aktuális zöldség választék, és azokat összekombinálom valahogy egy kis hüvelyessel és valami gabonafélével. Nagyjából ilyesmik váltakoznak nálunk mostanában:

• Tészta valamilyen szósszal: vegán bolognai vöröslencsével (recept a Mindenmentes 2-ben), tamaris-fokhagymás-répás vagy brokkolis tészta pirított tofuval, „tojásos” aszalt paradicsomos-fokhagymás tészta, „vadas” szószos tészta, céklaszószos tészta, a klasszikus káposztás tészta, stb.
• Főzelék zöldséges-hüvelyes fasírttal vagy pirított tofuval. Itt jöhetnek a klasszikus zöldborsó-, zöldbab-, tök-, stb. főzelékek, ezekhez mostanában az aktuális kedvenc „kolbászos” lencsefasírtomat sütöm, vagy ha erre éppen nincs időm, akkor pirítok pár szelet füstölt tofut.
• Hüvelyes fasírt + pirított vagy sült zöldség + köretnek rizs (barna basmati, időhiányban jázmin) vagy köles. A hüvelyes fasírt mostanság vagy a „kolbászos” lencsefasírt, vagy diós fekete bab-zab fasírt, legutóbb pedig tepsiben sütöttem diós lencsefasírtot. Mártogatósnak tojásmentes majonéz vagy csemege ajvár jöhet szóba, esetleg szilva csatni.
• Végül itt a megunhatatlan „villámgyors cucc” műfaja. 🙂 Hagymával / fokhagymával / aszalt paradicsommal összepirítok random zöldségeket (legutóbb pl. szín szerint – csupa zöld dolgot: brokkolit, zöldbabot, zöldborsót, újhagymát), felöntöm még egy kis vízzel / paradicsomszósszal, adok hozzá főtt babot vagy belefőzök egy csésze vöröslencsét, és a végén megszórom egy jó marék friss zöldfűszerrel. Voilá! 🙂 Köretnek legtöbbször köles van, a kislányom kedvence.

Ezzel kipipálhatjuk a napi keresztesvirágú és „egyéb zöldséget”, még egy adag hüvelyest, gabonát, és a fűszert is, mert általában az ebédbe kerül egy kis kurkuma is valahol. Ami itt kimaradt (pl. ha nem volt káposztaféle az ebédben) azt igyekszem vacsoránál vagy másnap pótolni.

Uzsonna

Ez egyszerű: ilyenkor friss gyümölcsöket eszünk, ami éppen elérhető szezonálisan, ill. télen fagyasztott bogyósokat, nyáron „banánfagyit” is. Igény szerint kiegésztjük „magocskákkal”, granolával. Számomra az egyik legnagyobb előnye ennek a növényi alapú étrendnek a korábbi 160g CH étrendhez képest az, hogy végre ehetek mennyiségben gyümölcsöt!

Amivel a leginkább hadilábon állok, a leveles zöldek fogyasztása. Nem igazán tudok napi szinten elrágcsálni két csészényi leveles zöldet, csak akkor, ha főzeléket főzök belőle (pl. spenót, mángold), vagy ha délután zöldturmixot készítek. Ebbe 120g leveles zöld (egy ideig a Zöldvitál zöldjeit „ittuk”, nagyon szerettük), egy alma, egy banán, 1 kk. magvaj, pici kurkuma, negyed citrom belseje és egy körömnyi bio citromhéj kerül. Tényleg fantasztikus, és így banánnal a gyerekek is szeretik. Sajnos mégsem iszunk ilyet minden nap, sőt, mostanában elég ritkán, mert valahogy nem sikerül beépíteni a délutánunkba.

Ezzel biztosan megesszük a napi (bogyós) gyümölcsöt és jobb esetben a napi leveles zöldet is megisszuk. 🙂

Vacsora

A vacsoránk elég sokféle lehet… Mióta nem számolom annyira az adagokat, előfordul, hogy marad az ebédből, vagy főzök valami ahhoz hasonlót, vagy csak kenyeret eszünk magvajjal, hummusszal vagy más hüvelyes alapú kencével, hozzá friss zöldségeket, ami illik. Ilyenkor igyekszem bepótolni, ami napközben kimaradt, pl. rágcsálunk egy kis nyers karalábét vagy brokkoliszárat, ha még nem ettünk káposztafélét, magvajas pirítóst, ha nem ettem napközben magokat, stb. Zöldségfasírtokból is általában úgy sütök, hogy maradjon vacsorára is.

IR-es szemmel

Mint tudjátok, évekkel ezelőtt engem is inzulinrezisztenciával diagnosztizáltak, sokáig követtem a 160 gramm szénhidrátos étrendet, míg végre sikerült kibékítenem az IR-t a növényi alapú étrenddel. (Hogy miért is volt ez fontos nekem, arról itt írtam.) Ha inzulinrezisztenciával élsz és eddig elolvastad ezt a bejegyzést, akkor ami a leginkább feltűnhetett az az, hogy „számolatlanul” eszem mindent, főleg a gyümölcsöt, még a reggelimben is van… ráadásul banán… ráadásul pépesítve…!! 😱 Igen, tudom, ez nagyon durvának tűnik. A helyzet az, hogy „mégis” működik. Ahogy ebben a bejegyzésen részletesen leírtam, még mindig rendszeresen ellenőrzöm a vércukor szintemet, és minden rendben van. Nagyon rendben. 😉

Szándékosan nem osztok meg konkrét számadatokat, mert az én értékeim nem reprezentatívak, semmit nem mondanak bárki másra nézve, de annyit azért elárulok, hogy több IR-es Facebook csoportnak is tagja vagyok, és még egyszer sem láttam olyan csapnivaló terheléses eredményeket, mint amilyen anno az én első laborom volt… Most pedig megeszem a hatalmas tál, gyors szénhidrátokkal turbózott zabkásámat reggelire és ha előtte még aludtam is elfogadható mértékben, akkor a vércukorszint maximumom (nem az egy órás érték!) 6,0 mmol/L alatt marad (és 2 óra múlva sem dől be). Ha korábban valaki azt mondja nekem, hogy ez lehetséges, nem biztos, hogy könnyen elhiszem. 🙂

Ezzel (megint) csak azt szeretném mondani, hogy érdemes keresni, kutatni a számodra leginkább megfelelő étrendet, életmódot – nem csak egy út létezik.

És a gyerekek…?

Kicsit izgultam, hogy a nagylányom hogyan veszi majd az áttérést a  növényi étrendre, mert ő az édesapjával evett „mást” is. 🙂 Beletelt egy kis időbe, mire kitapasztaltuk, hogy mi működik nála. A gyümölcs, magocska és gabona bevitellel biztosan nincs gond, ezeket imádja. A hüvelyesekre kell kicsit odafigyelnem, mert valamiért kitalálta, hogy az egész babocskákat nem szereti (pedig egyébként de), úgyhogy hummusz és társai, na meg persze fasírtok mentik a helyzetet. A zöldségbevitele is lehetne változatosabb: répa, brokkoli, karfiol, olajbogyó minden mennyiségben megy, de paprika, paradicsom, retek, uborka és a többiek valahogy nem. Persze ez is alakul. Jót nevettem, amikor pont azért kezdett el jobban enni az egyébként hanyagolt zöldségekből, mert a öccse folyton ezeken nyammog. 🙂 A zöldturmixot sem szereti, csak ha gyümölcsturmixnak hívom. Különösen, ha valami bogyót is teszek bele és lila lesz. 😉

Öcsi étrendjét egyelőre inkább az határozza meg, hogy mit tud megfogni és megenni: tészta magában vagy valami szósszal, gyümölcsök, sült zöldségek vannak nála terítéken. Gabona ügyben eszik pár kanállal a reggeli kásámból, imád abonettet rágicsálni (ez ugyan nem a legteljesértékűbb étel, amit ismerek, de az egyetlen, amit maszatmentesen tud rágicsálni, és imádja ahogy ropog), és szoktam sütni lencsés-hajdinás lepénykéket, azokat ő is szereti. A zöldségek közül jelenleg a kígyóuborka a kedvence, lereszeli a kis metszőfogaival. Ő szerette a zöldturmixot is, mind a három kortyot, amit megivott. 🙂 Most 9 hós múlt, nagyrészt nyilván anyatejes BLW baba, már ügyesen csipeget és cserekanalas módszerrel is egyre több étel kerül a szájába, mint mellé.

Hát mi így. Gondoltad volna, hogy a növényi alapú étrend ennyire sokszínű?
Neked melyik „pont” étrendbe illesztése okozza a legnagyobb fejtörést?

Ez a bejegyzés egy négyrészes sorozat tagja, melyben beszámoltam a teljes értékű növényi étrendre térésünk legfontosabb mozzanatairól. Íme a teljes lista:

1. Ezentúl csak növényeket eszünk
2. 160g CH inzulinrezisztencia étrendtől növényi alapú (vegán) táplálkozásig
3. Teljes értékű növényi étrend: így esszük meg a „napi tucatot”
4. Étrend kiegészítők: miért, melyiket szedjük?