Igyekszem mindig olyan friss zöldségeket választani az asztalunkra, amelyek legalább elviekben elérhetőek itthon is. Ilyenkor télen eléggé beszűkülnek a lehetőségeink, ezért szeretem csírákkal kiegészíteni a választékot. Otthon csíráztatni végtelenül egyszerű, és a gyerekeknek is nagy élmény, ahogy nőni, növekedni látják a „magocskákat”. Most megmutatom, mivel és hogyan szoktuk – tényleg annyira egyszerű, hogy egy kisgyerek is boldogul vele. 🙂 Ez a bejegyzés is inkább lesz kedvcsináló fotóriport, mint komoly útmutatás.
Miért jó csíráztatni?
A magok koncentráltan tartalmazzák azokat a tápanyagokat, amihez a teljes növénynek szüksége van a fejlődéshez. Biztosan felvesz még ezt-azt a talajból is, de a magokat tekinthetjük afféle „tömörített növénynek”, a zöldségek magjait „sűrített zöldségeknek”. 😀 A csírákban pedig az a jó, hogy amikor a mag fejlődésnek indul, „előveszi” ezeket az értékes tápanyagokat a raktáraiból, és így sokkal elérhetőbbek lesznek, jobban hasznosulnak, mintha a magokat ennénk meg.
Sőt, valószínűleg még ennél is több történik. Kedvenc példám a lencse: a lencsecsírában 17x annyi C-vitamin van, mint a lencsében, és a vastartalma is sokkal könnyebben elérhető, ráadásul a C-vitamin megtöbbszörözheti a felszívódás mértékét. Mióta csak növényeket eszünk, jó a vérképem, de korábban mindig alacsony volt a hemoglobin szintem, és ha esetleg egyszer megint vashiányos leszek, tuti biztos, hogy csíráztatott lencsével próbálom majd rendbe hozni a dolgot.
És ez csak egy példa, Dr Greger szerint olyan keveset tudunk még a csírák hatásairól, hogy önálló tudományterületté is kinőheti magát ez a téma… Én szeretem bennük, hogy keresztesvirágúak csíráival (brokkoli, retek, káposzták) letudhatom az aznapi keresztesvirágú adagomat is. A napi tucat ajánlásban Dr Greger fél csésze csírát egyenértékűnek tüntetett fel egy csésze zöldséggel.
Kisgyerekes háztartásba különösen ajánlom a csíráztatást, mert nagy élmény nekik nézni, ahogy fejlődnek, és emellett szuper, hogy „tápanyagokban sűrű” csírákkal kínálhatom őket: minél több értékes tápanyag jusson a pici pocakokba.
Csíráztatni egyszerű
Nincs szükség semmi extra felszerelésre. Ez minden, amit használok: befőttes üveg, 10×10 cm-es steril mull lap, befőttes gumi, egy tálca, és persze a magok. Ha van olyan edény szárító állványod, amire rá tudod tenni az üvegeket, akkor tálca sem kell. A gézlap is helyettesíthető egy ugyanekkora tüll darabbal, ha moshatót szeretnél. (A gézt bedobom a komposztba.)
Mit csíráztass?
Szerintem fontos, hogy bio minősítésű magokat válassz csíráztatáshoz. Eddig a Biorganik retek-, lucerna- és mustármagját próbáltam, és csíráztattam vöröslencsét is. A lucerna nem vált be, mert a magok nagyon aprók és csírázás közben nyálkásodnak, nehezen csepeg le róluk a víz és könnyen megromlanak emiatt. (Azóta kaptam tippet, hogy öblítsem őket gyakrabban.) A mustár elég csípős, ezért leggyakrabban retekmagot szoktam csíráztatni, az mindig sima ügy, első lépésnek tökéletes!
Nemrég ajánlotta Lilla barátnőm az Ezerjófű csíramag keverékeit, és nagyon tetszenek! A szokásos retek mellé csíráztattam a retek mixükből, amiben többféle retek is van, és a gyenge-zsenge keverékből, ami egyáltalán nem csípős, ezért a gyerekek kedvence lett, és apró mérete ellenére sem volt vele gond. A brokkoli magjukra fenem még a fogam. 🙂
Itt találsz csíráztatásra alkalmas magokat a Biosziget kínálatában (kezdőknek ajánlom a retekmagot, az mindig működik).
Hogyan csíráztass?
- A magokat tedd egy tiszta befőttes üvegbe és áztasd be őket éjszakára (12 órára). Én egy lekváros méretű üvegbe egy púpos evőkanál magot teszek, ezt látjátok a fotókon is. Ha tudsz, használj tisztított vizet.
- Másnap rögzíts egy gézlapot az üveg szájára egy befőttes gumival, és öntsd le a vizet.
- Az üveget szájával lefelé támaszd meg ferdén, hogy szellőzhessen és a felesleges víz le tudjon csepegni: pl. edény szárítóra, vagy egy tálca szélére támaszd. Világos, de közvetlen napfénytől védett helyre tedd! (Ne az ablakba – nálunk a mosogató mellett van.)
- Naponta kétszer (reggel és este) öblíts le a magokat/csírákat: önts friss vizet az üvegbe, lötyögtesd át és öntsd ki. (A gézlap végig maradjon az üvegen, így csak a víz folyik ki.)
- Az előző két lépést ismételd addig, amíg megjelenik a magok első két kis zöld levele. Ez kb. 4-5 nap, de fajtól függően lehet több vagy kevesebb.
A csírák lezárt üvegben két hétig eltarthatóak a hűtőben, de szerintem jobb inkább egy héten belül megenni. Nem lehet elrontani: a legrosszabb, ami történhet, hogy befertőződnek penésszel vagy valami hívatlan baktériummal, de ettől elég kellemetlen szaguk lesz, ezért biztosan észreveszed. A csíráknak finom friss, „zöld” illata kell legyen. Éppen a lehetséges bakteriális fertőzések miatt a nyers (hőkezeletlen) csírák fogyasztása 1 éven aluli gyerekeknek, időseknek és várandós anyáknak nem ajánlott!
A fotókon retek – retek mix – zsenge-gyenge mix magok fejlődését látjátok 5 napon keresztül. (Az első fotó az áztatás végén készült.)
1. nap
2.nap
3. nap
4. nap
5. nap
Szerintem lenyűgöző, hogy az egy evőkanál mag csíráival tele lesz az egész üveg! 🙂 Most már nincs más dolgunk, mint megenni őket: mi vacsorára szoktunk valamilyen kencés-csírás kenyeret enni. Kence recepteket itt találsz bőséggel. Jó étvágyat!
Kíváncsi vagyok, meghoztam-e a kedved a csíráztatáshoz: ha igen, és belevágsz, írj majd pár sort ide a tapasztalataidról!
Koszonom Nori, szeretnem kiprobalni. Hol kapok ilyen csiraztathato magkevereket, amit Te hasznalsz?
Kattints a nevükre, ahol pontokba szedve felsoroltam őket, mindet belinkeltem. 🙂
Szerintem nagyszerű volt ez a leírás. Én is próbálkoztam a csíráztatással, de voltak bennem bizonytalanságok és kérdések, amikre ez az összefoglaló választ adott, és megerősített abban, hogy mit hogyan csináljak. Úgyhogy újra újult erővel nekilátok.
Esetleg arról lehetne még írni, hogy milyen fényviszonyoknál csíráztatsz, mert én azt tapasztaltam, hogy a K-i tájolású konyhaablakomban a reggeli fény jobb, ha nem éri a csírákat, könnyebben bújnak ki és fejlődnek ha nem éri őket napfény, viszont a hőmérsékletnél azt találtam, hogy a K-i oldali ablaknál elindul a csírázás az É-i ablak mellett már nem igazán (és nem csak azért, mert ott eleve nincs napfény napközben).
Az én konyhám főleg délután kap napot, de a lényeg, hogy a csírák az ablaktól távol vannak, nem éri őket közvetlen napfény. (A mosogató mellett vannak, a kávéfőző „árnyékában”. 🙂 )
Szia Nóri !
Kerestem az eredeti bejegyzésemet, amiben a teljesértékű növényi táplálkozással elért terveimről írtam, de elfelejtettem, hogy hol van .:)
Talán jó lesz itt is a beszámoló.
Röviden : eltelt egy hónap, és nagyon-nagyon bíztató!
Csökkent a vérnyomásom, megszoktam az ételeket , a fizikai állapotom egyszerűen szuper. Hatvan éves vagyok, de kb. húsz évvel ezelőtt voltam ilyen mozgékony.
A programot biztosan folytatom az előírányzott három hónapig, de az az érzésem, hogy tovább is csinálni fogom, de nem akarok semmit elsietni.
Nagyon örülök, hogy rátaláltam az oldaladra és köszönet érte.
A legnehezebb nekem a napi 90 perc mozgás, ez nem jött még össze. Járok gyógytornára, jógára, próbálok nagyon sokat gyalogolni , de másfél óra naponta túl sok . Ja, és az ugrálóasztalt még mindig csak kerülgetem. Mondtam a férjemnek, hogy találtam egy neki való feladatot, ugráltasson engem délutánonként. Belegyezett. 🙂
Köszönöm, hogy írtál! Csak így tovább! 🙂
Köszönöm a bíztatást.
A csíráztatásra pedig nekem is kedvet csináltál, belevágok én is.
Kedves Baga!
Tunemenyes az irasod.
Az eronletedet ugy tudod novelni, hogy vasarolsz az interneten L-lizint. Ez egy eszencialis aminosav, ami a kor elorehaladtaval hianyzik a szervezetbol. Erdemes 1000 mg-os, kapszulas kiszerelest vasarolni.
Kedves Nóri, a „lekváros üveg méretű” kb. hány dl-t jelent? Mi 7 dl-es üvegekbe szoktuk eltenni a lekvárt, ezek láthatóan kisebbek 🙂
Köszönöm, Juli
335 ml-es. Azt hiszem, nem ez a leggyakoribb méret… Nagyon tetszenek ezek az üvegek és begyűjtöttem egy csomót. 🙂
Köszönöm!
Nagyon jól sikerült ez a poszt, és évek agyalása után sikerült meghoznod vele a kedvemet, hogy végre belevágjak az itthoni csíráztatásba 🙂 Korábban is olvastam, hogy egyszerű, de valahogy sehol nem írták le ilyen egyszerűen, ilyen meggyőzően (a fotók nagyon sokat segítettek!). Utólag is nagyon köszönöm az Instagramos kérdésemre pár hete adott választ is – még akkor belevágtam a projektbe – és jelentem, működik a dolog! 🙂 Viszont a tiednél jóval lassabban… hogy a hideg konyha vagy a keleti tájolású, ezért most, télen csak délelőtt, pár órán át fényt kapó konyha az oka, nem tudom (a fényre gyanakszom, mert amikor a mosogató mellől a kicsit több fényt kapó asztalra költöztettem az üvegeket, a folyamat picit felgyorsult), de a lényeg az, hogy sikerült, és nagyon tetszik a dolog, a folyamat és a végeredmény is 🙂
Korábbról volt már pár csomag magom itthon (mustár, brokkoli, lucerna, vöröshagyma, zsázsa, vöröskáposzta), de a guszta képek alapján beszereztem egy kis zacskó retekmagot is (Budapesti és Rédei Kertimag – ezek jóval kisebb kiszerelések, mint amiket te linkeltél – 15-50 gramm között mozognak – de kipróbálásra tökéletesek voltak). A vöröshagyma sajnos besült, nem csírázott, valószínűleg túl régi volt a mag, miután 1 hét után sem történt semmi, kiöntöttem. A többieket viszont mind sikerült kipróbálni (azaz a lucernát most próbálom először, egyelőre szépen elkezdett csírázni, nem penészedik, remélem, ez így is marad 🙂 ), és egyelőre a mustár (épp a csípőssége miatt) és a retek a kedvenc. A zsázsával kicsit trükköznöm kellett, üvegben olyan nyákos lett, hogy egyszerűen nem tudtam leönteni róla a vizet, vízhatlan rétegként zárta el a tüllt – tálcára terített tüll lapra öntve, itt locsolgatva sikerült végül csírázásra bírnom, és bő egy hét után tudtam csak leszüretelni. Kár, hogy ilyen macerás, mert ezt már korábban is szerettem, de csak nedves vattán, ollóval leszüretelve próbáltam, és mindig sajnáltam, hogy megmarad a töve. Te próbáltál esetleg zsázsát csíráztatni? Ha igen, neked sikerült?
Most viszont, hogy napi szinten eszem csírákat, eszembe jutott valami: évekkel ezelőtt boltban kapható, evésre kész csíra dobozán láttam, hogy megjelöltek egy naponta ajánlott maximális mennyiséget, amit, ha lehet, ne lépjünk túl. Nem tudom már, mennyi volt ez, de a doboz teljes súlyához képest kevés, és pont ez tartott vissza attól, hogy ilyen terméket vegyek, mert nem tudtam volna elfogyasztani az ajánlott mennyiség-adagokban időben a doboz tartalmát. Te tudsz bármilyen esetleges kellemetlen mellékhatásról, túlfogyasztási lehetőségről? Nagyon furának tartom, elképzelésem se lehet, hogy vajon mi lehetett ez és miért…
Szuper, hogy elevágtál! A zsázsával hasonló volt a tapasztalatom, inkább hagytam. Csírákkal kapcsolatban csak a befertőződést ismerem, mint veszélyforrást (fertőzéses hasmenést okozhat), de ez nem dózisfüggő, úgyhogy nem értem…
Szia Nóri!
Így, picivel később, picivel több tapasztalattal újraolvasva a posztodat, feltűnt, hogy azt írod, hogy a lucerna nyálkásodásra hajlamos. Biztos, hogy a lucerna okozott nálad nyálkásodási problémát? Januárban még kisebb adagokkal próbálkoztam, de ahogy belejöttem a csíráztatásba, elkezdtem az általad javasolt mennyiséget pakolni egyszerre az üvegekbe. Lucernánál én egyáltalán nem tapasztaltam nyálkásodást (ellenben ez az egyetlen, ami eleinte színezi a vizet 🙂 ), a mustármag viszont nagyon nyálkásodik, annyira, hogy hiába próbálkoztam alaposabb vagy gyakoribb mosással, a magok egy púpos evőkanálnyi mennyiségben egyszerűen elzárták egymástól a levegőt (meg lecsúsztak alulra, megálltak a tüllön, és ott is lezárták az üveget), pár nap után pedig csírázás helyett rohadásnak indultak, ki kellett dobnom őket 🙁 Kisebb mennyiségnél nem annyira vészes a probléma, akkor jut annyi levegő a magokhoz, hogy lassan, de beindulhasson a csírázási folyamat. Nem lehet esetleg, hogy összekeverted a posztban a két magot?
Szia,
ez érdekes, nekem a mustár működött. Nem kevertem össze, ettől még lehet eltérő tapasztalatunk… 🙂
Köszönöm a választ! Tényleg érdekes, de biztosan vannak itt is alfajok 🙂 Te a linkelt Biorganik maggal próbálkoztál? Én pont ilyet tervezek venni (rendeltem is volna már direktben tőlük, de sajnos készlethiány volt – látom a linkelt BioSzigetnél sincsen jelenleg…) a jelenleg csíráztatott magom viszont más gyártótól való – hátha a Biorganik más fajta és máshogy viselkedik 🙂
Igen, azt használtam, amit linkeltem is.
Nálam a lucerna bizonyult a legbiztosabban, leggyorsabban csírázó magnak, és a gyerekek csak azt szeretik.
Szia Nóri!
Nem sikerült a bejelentkezésem nem tudom miért?
Szeretnék veled konzultálni vagy írni hol tudok?
Még annyi nekem a retek mag átjön a szürőn szunyoghálot használtam?
Köszönöm szépen
Kedves Enikő,
ha a retekmag átment a szűrődön, akkor túl ritka, sűrűbbet kell használnod. A retek az egyik legnagyobb mag, amit csíráztatni szoktam…
A szavatossági időt mindenre kötelező ráírniuk,ahogyan azt is,hogy a napi ajánlott mennyiséget ne lépje túl,de a csíráknak nincs káros mellékhatása,nem lehet „túlfogyasztani”! Azt is ráírhatnák: „a napi ajánlott mennyiséget ne lépje túl,mert túl egészségessé válik,és akkor ki marad rendszeres gyógyszer-fogyasztója a gyógyszergyártó cégrknek?”
Kedves Nóra,
Tudnál segíteni nekem? Szépen elkezdenek fejlődni a kis csirak és a második nap estére- harmadik nap reggelre pici szőrök jelennek meg rajta. Miért lehet? Retekcsira… egy gezlap van rajta atoblitem. Mire utalnak az apró szőrök?
Köszönöm,
Ha a csíra fehér végén van, akkor apró gyökér kezdemények. 🙂 Úgy néz ki, mint egy kis fésű vagy ecset.
jajj én meg azt hittem hogy penészesedik :)) köszönöm akkor várom a levélkéket 🙂
Kedves Nóra!
Nagyon köszi ezt a receptet is! Az lenne a kérdésem, h szoptatàs alatt biztonsàgosan fogyaszthatók-e csíràk, véleményed szerint?
Közlszönettel,
Emese
Szia! Szerintem nyugodtan. 🙂
Köszi!
Szia Nóri, jól értem, hogy a napi két öblítést addig kell csinálni, amíg megjelenik az első két kis zöld levél? Utána már nem? Előre is köszönöm a válaszod!
Bea
Szia,
amikor megjelent a két kis levél, akkor edd meg vagy tedd be a hűtőbe. A hűtőben már nem kell öblögetni, de pár napon belül fogyjon el.
Én csivitálat használok és bejött bár ekkora mennyiségeket nem ad. Az a kérdésem, hogy a sütőtök magjának a csíráját próbálta már valaki? Nálam véletlen kicsírázott és most kíváncsi vagyok rá. Árraktam őket a csivitálba de jó lenne tudni, hogy nem okozhat pl. hasmenést vagy csikarást…
Még nem próbáltam, de a tökmag amúgyis ehető, szóval miért ne… Én meg szoktam pirítani a tök mellett a sütőben.
Kedves Nora!
Mi lehet az oka, hogy mindent eloiras szerint csinalok, megis bebudosodik a brokkoli csiraztatasom? Es csak az. Peldaul a buzacsiraim szuperul sikerulnek. De a brokkoli soha.
Es a masik kerdesem: en 3 emeletes csiraztatot hasznalok. A magok a reseken keresztul kis hajszalvekony gyokereket eresztenek. Egesz halozatot. Ez normalis? A te fotoidon nem latok ilyt.
Koszi a valaszokat elore is.
Kedves Léra,
a brokkoli keresztesvirágú, ezért büdi, teljesen rendben van. Az enyémek is eresztenek gyökeret, csak ebben a formában nem olyan látványos, mert összevissza állnak. 🙂
Kedves Nóri,
A csírák „ledobott” héjai is ehetőek? A brokkolival nincs problémám, aprók a héjacskák, de a mungóbab héjai nagyok (nagyobbak) és kemények is. Vagy azokat is meg lehet enni?
Miután kifejlődtek a csírák, átöblíted őket mielőtt a hűtőbe kerülnek? Átteszed egy másik üvegbe?
A leírásod alapján tökéletesen működött a befőttes üvegben történő csíráztatás, köszönöm, hogy megosztottad .
Én meg szoktam enni a mungóbabot is, igaz, keverékben, tehát nem csak az van benne.
Ugyanabban az üvegben mennek a hűtőbe, de átöblítem őket, és pár óra múlva / amikor meglátom, leöntöm róla a felesleges vizet, ami összegyűlik az alján.
Köszönöm!
Kedves Nóra,
Nekem még 3-4 nap után is nagyon picurik a csírák, pedig direkt olyanokat válogattam össze, amire azt írták, hogy ennyi idő alatt elékszülnek, pl brokkolit. Mit nem csinálok jól? Napi 2-3 alkalommal át vannak mosva, tálcás és befőttes csíráztatóban is próbáltam már, de mindig picik maradnak.
Szia Anna,
nem tudok biztosat mondani sajnos – ha vársz még picit, akkor megnőnek? Nekem a retek készül el a leghamarabb, azt próbáltad?
Kedves Nóra, nagyon sok hüvelyesem van (azuki, mungo bab, vörös lencse, csicseriborso..
Ezeket is lehet így?
Előre is koszonom
Igen, működik, de én személy szerint nem szeretem őket magukban… Keverékben jó a lencse, mungó bab is jó keverékben, a csíráztatott csicseriborsóból pedig ugyanúgy hummuszt készítek, de csak 25 percig kell főzni. 😉
Kedves Nóra! Köszönöm ezt az útmutatót, elkezdtem az új évben, és azóta szinte folyton van épp növekvő csírácska az edényszárítómban (én ott csöpögtetem őket, úgyis kevés edény kerül oda a mosogatógép mellett). Eddig retekkel csináltam, az stabilan megy, egyszer próbáltam bio búzát, de az sehogy sem akart megmozdulni és szépen kihajtani napok után sem. Vas-pótlás miatt megpróbálnám a lencsét is, amit írsz a cikkben, de elakadtam: vörös, beluga, barna, stb, melyikre vonatkozik a magas vastartalom, és melyiknél működik könnyen a csíráztatás? (a semleges íz sem hátrány). Google nem segített sajnos. Köszönöm!
Bármelyiket lehet csíráztatni, talán a mungóbab a leginkább semleges ízű, a többieket más magokkal keverve érdemes. Ajánlom az Ezerjófű sport-fitt keverékét, de van más lencsés keverékük is.
Nekem remekül működik ez a módszer, nagyon finom csírákat „neveltem” 😀 pont úgy néznek ki, mint a képeken.
Nagyobb üvegbe tettem és két evőkanál (retek és brokkoli) maggal csináltam második alkalommal, mert nem lett tele az üveg elsőre. A brokkoli magból sokkal kisebb csírák lettek, de tényleg brokkoli íze lett 😀 A retek pedig finom csípős és retek íze van :)))
Köszönöm Nóri!
Szívesen! Mióta ezt megírtam, már én is nagy üvegben, és két evőkanál magból csíráztatok… 😀
Sziasztok!
Csíráztatás előtt vagyok, az magot is megeszik, vagy a csírát el kell választani a magról?
Retek csíra van tervbe véve 🙂
Köszi előre is!
Szia Dávid,
csírázáskor a magból lesz a csíra, szóval mire készen van, csíra és maghéj marad az üvegben. Ha zavarnak a héjak, bő tál vízben átöblítve szét lehet rázogatni a csíragombócot, és akkor a nagyja kijön. Én van, hogy kimosom belőle, és van, hogy nem… Különösebben nem zavar, pláne az apróbbak.
Sok sikert!
Szeretem a napraforgómag csíráját, de mindnél kiszedem a fekete héjat. 🙂
Indulok lencséért. 2 éve nem tudnak megműteni mert nem megy 100 fölé a hemoglobinem. Köszönöm!
Szurkolok <3
Azért tehetsz mellé mást is (retek, lucerna, vörös here, mungóbab), magában a lencse nem olyan hűha... 🙂
Hôkezelésnek kell alávetni minden hüvelyes csírát ?
A lencse, mungóbab csírát még nem, de ami annál nagyobb, azt jobb megpárolni vagy főzni/sütni.
Szia! Lenmagot is csiraztattal mar? Abbol tudod miert csak „keveset” szabad fogyasztani es mennyi a keves?
Koszonjuk a reszletes leirast es kepeket, most vegre nekunk is sikerul csiraztatni 🙂
Szia,
nem, mert nyálkás lesz (nyálkaanyagokat tartalmaz a héja), ezért elég nehéz kicsíráztatni, papírtörlőn vízzel permetezve működhet, így üvegben tuti nem.
Nem tudom, mire gondolhatott a költő a kevéssel, talán a fitoösztrogén tartalomra, de én ettől nem félek… 🙂
Szia!
Gyetekeknek hány éves kortól lehet adni a csírákat?
Mert azt olvastam, hogy az e.coli baktérium miatt nem ajánlott a fogyasztása gyerekeknek.
Hideg vagy meleg vízzel kell naponta átöblíteni a magokat?
Köszönöm szépen!
Szia Anita,
hideg vízzel kell öblíteni.
1 év alatt nem ajánlottak gyerekeknek, de bevallom, én kínáltam nekik… Nem mindegy, hogy boltban vett, ki tudja mióta áll ott csíráról van szó, vagy háziról, amiről biztosan tudod, hogy friss és rendesen leöblítetted… Pár szemet ettek belőle valami kencés falat kenyérkével.
Kedves Nóri!
Csíráztattam tavaly is – főleg zsázsát meg lucernát, és valami mungóbabos keveréket. Ezek jók voltak.
Idén újra nekifutottam – mostmár Dr Greger könyvét olvasva – viszont maradt pár kérdésem.
1., a zsázsára írta, hogy fertőzött lehet (tárgyázás miatt), ez Magyarországon is kockázati faktor?
2., a sárgaborsóm csírázik egy hete, mosom napi 2-3x, keményítős víz jön le róla és sehol zöld levelek. Akkor az lehet besült? Fehér csíra van rajta, bár van pár szem ami szétesett, leesett a csíra a sok átmosástól…
Szia,
a zsázsa azért problémás, mert nyálkás lesz, és könnyen befertőződik.
A sárgaborsó kifejezetten csírázáshoz való mag volt? A sima bolti sárgaborsó már nem az egész mag, ez csak a lencsével működik.