Utazni teljes értékű növényi étrenddel – beszámoló

Jó dolog elutazni, és még jobb hazajönni! Hogy ez mennyire igaz… 😀 Idén nyáron nagyon kikapcsoltam (írtam erről instán és Facebookon is), talán a tavalyi (és többéves) pihenés deficitem kezdtem el igazán letenni. És igen, nagyon régóta nem mentünk el itthonról olyan hosszú időre, mint most, így egészen újszerű élmény volt hazaérkezni is.

Valahogy úgy tűnik rendjén lévőnek, hogy beszámolok arról, mit is ettünk, amíg távol voltunk, mielőtt visszaállok a szokásos kerékvágásba. 🙂 A fotók sajnos nem hozzák a vágyott színvonalat, de az infó talán hasznos lehet másoknak, máskor is.

Utazni teljes értékű növényi étrenddel

Szerintem ebben a kérdésben két megközelítés működik, és mindkettő kompromisszumos. Az egyik, hogy helyben igyekezzük feltérképezni a vegán opciókat, és ezekből igyekszünk minél teljes értékűbben összeválogatni az étrendünket. Ezt érdemes már utazás előtt elkezdeni (HappyCow alkalmazás, mások tapasztalatai alapján). Nyilván nem a friss gyümölcs, zöldségek beszerzése az izgalmas kérdés (piac, zöldséges mindenhol van), hanem a főétkezés(ek). Ha étterembe mennénk, akkor könnyen lehet, hogy opcióink a grill zöldség – sült krumpli – párolt rizs háromszögben rekednek. Ez bizony belföldön, külföldön egyaránt megeshet, de tényleg érdemes előre tájékozódni, mert egyre több és több vegán étterem nyílik…

A másik lehetőség, hogy főzünk magunknak. Lehet, hogy van, akinek furcsának tűnhet, hogy nyaraláskor is főzőcskézzünk, de az a helyzet, hogy én időhatékonyabbnak találtam a félpanziónál. 😀 Kb. 3 éve voltunk utoljára félpanzióval nyaralni, és bizony a sok macera, mire civilizáltra öltöztetem a két gyereket és elbattyogunk az étteremig, mindenki kitalálja, hogy mit szeretne és összeszedjük a svédasztalnál vagy kivárjuk, amíg kihozzák… Hát, tokkal-vonóval laza másfél óra volt (étkezésenként!), míg ha én főzök valamit „gyorsba” az kb. fél óra alatt megvan, a gyerekek közben játszhatnak az apartmanban, nem kell menni sehova… Szóval én inkább főzök!

Főzés dolgában is lehet a helyben fellelhető alapanyagokra támaszkodni, vagy kisebb-nagyobb arányban vinni otthonról. Mi idén mindkettőt kipróbáltuk.

Kompromisszumokról

Szoktam mondani, hogy azért eszünk a teljes értékű növényi étrend szerint, mert jobbá akarjuk tenni az életünket, nem bonyolultabbá… Jogosan merül fel a kérdés, hogy jó-jó, de muszáj ezt az év 365 napján 100%-ban betartani? Ebben Dr Gregerrel vagyok, aki valahogy úgy fogalmazott a Hogy ne halj meg c. könyvében, hogy nem azzal van a baj, ha néha véletlenül belerúgsz a kávézóasztalba, hanem ha naponta háromszor csapod oda a sípcsontodat…

Szóval igen, a kompromisszumok beleférnek, és persze hogy ez kinek mit jelent pontosan, az sok dologtól függ. Nálam a „csak” vegán ételekig/termékekig terjed a rugalmasságom. Tehát alkalmanként (de tényleg ritkán!) belefér a feldolgozottabb és a sós, olajos kence, bolti pékáru a családnak, beülünk vegán étterembe, stb., és részemről itt a vége. Állati eredetű cuccot továbbra sem szeretnék enni.

És arra is gondolni kell, hogy a TÉNÉ-t nem muszájból csináljuk. Még akkor is, ha valamilyen „muszáj” okból kezdi el valaki, idővel úgy megváltozik az ízérzékelés, ízlés, plusz ahogy érezzük a változásokat, amit ez az étrend hoz, és már nem akarunk „mást” enni…

Sátorral

Idén pár napot sátoroztunk a gyerekekkel a Balaton partján, Füreden. Kellemes meglepetés volt, hogy a kemping melegvíz- és áramellátását napkollektorok és napelemek biztosítják, állítólag 100%-ban… És a kemping esténként meglepően csendes volt. (Az utolsó esténkig, amikor a szomszédban Tankcsapda koncert volt… 😀 Szerencsére a gyerekek átaludták, mi a férjemmel nosztalgiáztunk – utoljára úgy 15 éve, EFOTT-on hallottuk őket élőben.)

Érdekes volt látnom, hogy mennyire más most kempingezni, mint amikor én voltam gyerek… Régóta nem sátoroztunk ilyen nagy kempingben. Rajtunk kívül mindenhol kempingasztal, külön konyha és hűtő is volt. Én még azon szocializálódtam, hogy a szüleim a hátukon hozták a sátrat, a pár napi élelmünket és ha kellett, engem is… 😀 Így mi a konyha/étkező dolgot egy pikniktakarón, kis gázfőzővel oldottuk meg, ott is ettünk, és ennyi. Csak egyszerűen. 🙂

Mivel nem volt hűtési lehetőségünk, ebben a pár napban a közeli Aldi választékára támaszkodtunk: itt vettünk kész kencéket, pékárut (vittem itthonról egy kenyeret is). Reggelire ugyanúgy készült a kása, mint itthon, ebédre pedig Polcz készételeket ettünk. Háromféle vegán ételük van: a zöldséges lencseragut és a marokkói csicseriborsót a gyerekek is szeretik, a chilis bab nekik csípős, de egyébként finom. A pici gázfőzőn nem gondoltam négyünkre főzni „igaziból”, csak melegítettünk és rizst főztem.

Elő lehetne adni ugyanezt bográccsal is, szabad tűzön. Úgy nyilván változatosabban lehetne főzni, de a felhajtás is nagyobb – mi két strandolás között a déli melegben az egyszerűségre törekedtünk.

Bizonyos tekintetben pihentető volt egy kicsit kész megoldásokhoz nyúlni. A gyerekek is nagyon élvezték, mivel számukra a készen vett dolgok ritka madárnak, és így igazi izgalomnak számítanak. 😀 Ugyanakkor azt is megállapítottuk a férjemmel egymás között, hogy elég is volt ebből ennyi! Jó lesz már enni valami igazi ételt…

Saját konyhával

A második utunkra a horvát tengerpartra jól felkészülve érkeztünk. Itt is egy kempingben, de egy pici mobilházat béreltünk, így volt egy falatnyi „igazi” konyhám. Szerintem mióta gyerekkel nyaralunk, egyszer sem sikerült ilyen jól eltalálni, hogy mit vigyünk magunkkal. Úgy pakoltam, hogy egy hétre való minden szárazáru volt nálunk, és helyben csak friss zöldséget, gyümölcsöt kellett vennünk. Ezzel időt is spóroltunk: még több nyugi!

Vittünk magunkkal: egy adag joghurtot, krémsajtot, hummuszt (hűtőtáskában), egy kenyeret, és rizst, kölest, vöröslencsét, csicseriborsót, zabpelyhet a kásához, magokat, mazsolát, néhány alap fűszert (kurkumát… 😀 ), stb. Megsütöttem egy tepsi kajszibarackot is, nagyobb darabokra vágva (160 fokon egy órát), és még forrón két nagy befőttesüvegbe töltöttem. Így ezt nem kellett hűteni.

Elvittem a tejfőzőmet is. 🙂 Nem tudtam, milyen lesz ott helyben a növényi tej választék, plusz gondoltam, hogy hummuszt vagy krémlevest is készíthetek benne, de ez végül elmaradt.

És hogy végül miket ettünk?

Reggeli

Sietősebb reggeleken: pirított zabpehely, joghurt, friss gyümölcs vagy sült barack. Hűvösebb reggeleken zabkása sült barackkal.

Pirított zabpehely, babjoghurt, friss nektarin

Pirított zabpehely, babjoghurt, friss nektarinsült kajszibarack

Ebéd

Az ebéd repertoárunk rettentően egyszerű kellett legyen, hogy a gyerekek is tuti egyenek rendesen… 😀 Így volt krémsajtos tészta, paradicsomszószos tészta, Polcz ételek rizzsel, illetve ezek kiegészítve pirított zöldségekkel, tzatzikivel (ez is krémsajtos).

Krémsajtos tészta, tzatziki, pirított cukkini

Polcz marokkói csicseriborsó, chilis bab, rizs

Vacsora

Én az igazán meleg napokon sokszor szinte csak gyümölcsöt ettem délután és vacsorára. Egyébként vacsorára házi kenyér (amíg tartott), hummusz, krémsajt voltak, sok friss zöldséggel. Amikor a hűtős kencék elfogytak, volt még nálunk néhány üveg zakuszka, így végül helyben nem is készítettem kencét, pedig egyébként készültem rá. 🙂

Friss zöldségek a vacsorához

És persze ettünk sok friss gyümölcsöt, főztem kukoricát. Boldogság.

Egyszerűen

Őszintén szólva nekem jelentős egyszerűsítésnek tűnt, hogy jól felpakolva érkeztünk, és ott helyben nem kellett időt töltenünk a bevásárlással, mit hol találunk történetekkel. Az sem baj, hogy a gyerekek szemrebbenés nélkül mentek el a parti árusok, kifőzdék, fagyizók mellett, mert nem szoktunk ilyen helyeken enni. Utolsó nap esett le nekik, hogy amit a többi gyerek nyal (jégkrém), az olyan, mint a fagyi, és ők is kértek egyet… Vettünk egy-egy gyümölcsös jégkrémet, és a kicsi csak a felét gyűrte le, mert annyira édes volt… 😀 Hát így nyaraltunk mi.

És Te? Ha van kedved megosztani jó vagy rossz étterembe ülős / főzős történetet a nyaralásodról, ne fogd vissza magad! 😉