Amit az étrend-kiegészítők minőségéről mindenkinek tudnia kell(ene)

Talán felmerült benned a legutóbbi bejegyzésem olvasása közben, hogy ha a legtöbb étrend-kiegészítő jó eséllyel nem javít az egészségi kilátásaidon, de még potenciálisan káros is lehet, akkor hogyan fordulhat elő, hogy mégis ott sorakoznak az orrunk előtt az élelmiszer boltokban, a benzinkutakon, a drogériákban, de még a gyógyszertárakban is?

A válasz röviden: az étrend-kiegészítők forgalmazása gyakorlatilag nem ellenőrzött. Mit értek ez alatt? Ahhoz, hogy egy cég forgalomba hozhasson egy étrend-kiegészítő készítményt, nem szükséges azt engedélyeztetnie, csupán értesítenie kell a hatóságot, mégpedig legkésőbb a forgalomba hozatal napján (!!), hogy X forgalmazó Y nevű készítményt Z összetétellel forgalomba hoz. Erről az OGYÉI kockázatértékelést végez 8 napon belül, és ennyi. A honlapjukon ez áll: „A bejelentés az étrend-kiegészítők hatékony hatósági ellenőrzését segíti, önmagában nem alkalmas a jogszabályoknak nem megfelelő termékek forgalomba kerülésének megakadályozására.” ⁽¹⁾

Összehasonlításként: ha egy gyógyszergyár forgalomba szeretne hozni egy gyógyszert, több évnyi (évtizednyi) kutatómunkával kell bizonyítania a hatóság felé, hogy az a készítmény valóban hatásos az adott problémára, biztonságosan szedhető, és azt is be kell mutatnia, hogyan tudja garantálni a készítmény egyenletes minőségét a gyártási folyamat során és a lejárati idő végéig.

Nem, nem azt akarom mondani, hogy szedjünk inkább gyógyszereket, mert azok jobb minőségűek, csak szeretném ha látnátok: az étrend kiegészítőkről senkinek sem kell bizonyítania forgalomba hozatal előtt, hogy hatásos, biztonságos, és az egyenletes minősége biztosított.

Ki ellenőrzi az étrend-kiegészítők minőségét?

Ahogy én látom, a legtöbb esetben gyakorlatilag senki. A gyártó nem köteles ilyesmit tenni, a hatóság pedig ugyan végezhet szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, és végez is, de sok ezer készítmény van a piacon folyamatosan változó kínálattal, és a hatóságnak nincs kapacitása ahhoz, hogy ezeket mind rendszeresen monitorozza. Csak 2023-ban 2595 új étrend-kiegészítő készítményt jelentettek be az OGYÉI-nál,⁽²⁾ ez minden egyes munkanapra 10 új készítményt jelent a már forgalomban lévő sok ezer mellé.

Gondolhatnád, hogy akkor a gyártó/forgalmazó felel a minőségért, ami igaz is, de az, hogy felel érte, nem jelenti azt, hogy biztosítja is. Érzed a különbséget?

Amerre járok, drogériákban, élelmiszer boltokban, mindig megnézegetek néhány random étrend-kiegészítőt kíváncsiságból, és az esetek többségében azt látom, hogy nincs rajtuk gyártási szám. Ez azt jelenti, hogy a gyártó nem vezet nyilvántartást arról, hogy az egyes gyártási tételekbe pontosan mi került és ki, hogyan, milyen eszközökkel végezte a gyártást. A gyártási folyamat végén meg aztán biztosan nem ellenőrizte senki, hogy amit beletettek abba a készítménybe, az benne van-e, és annyi van-e benne, amennyinek lennie kellene?

Triviálisnak tűnhet, hogy ha egy készítménybe beleadagoltak X összetevőt, akkor várhatóan benne is van a kész termékben, de higgyétek el, hogy ez nem ilyen egyszerű történet. 😉 Nem untatlak azzal, hogy miért, mert nem tárgya ennek az írásnak. (Ha most jársz nálam először: eredeti szakmám szerint gyógyszerész vagyok, és gyógyszerfejlesztésben dolgoztam, mielőtt a hobbim – ez az oldal – vált a főállásommá.)

A szomorú helyzet az, hogy ahhoz, hogy egy gyártónak legyen bármilyen minőségbiztosítási rendszere, és a termékeinek gyártási száma, nincs szükség komoly erőforrásokra: pongyolán úgy szoktam fogalmazni, hogy az a nulladik lépés, hogy vesznek egy kockás füzetet, amibe holnaptól felírják kék tollal, hogy egy adott gyártási tétel pontosan hogyan készült (melyik beszállító milyen alapanyagaiból, melyik készüléken, hogyan, ki felügyelte) – tehát nem „nem tudják”, hanem „nem akarják”, ha nincs nekik ilyen.

Ebből következik, hogy a gyártási szám nélkül forgalomba hozott étrend-kiegészítők forgalmazóját egyáltalán nem érdekli, hogy a termékei milyen minőséget képviselnek, bármi mást is mondanak magukról a marketing anyagaikban – én nem vásárolnék ilyen termékeket, és Neked sem ajánlom!

Félreértések elkerülése végett: ha van gyártási szám, az még mindig nem jelenti azt, hogy a termékeket bárki bevizsgálta volna. Annyit mutat, hogy a gyártót legalább elvi szinten foglalkoztatja a termékei minősége.

Persze most gondolhatod, hogy vajon mennyire valós szintű probléma ez? Lehet, hogy csak eredeti szakmámból adódóan vagyok indokolatlanul szőrszálhasogató, nyilván mindenki a lehető legjobbat igyekszik nyújtani, csak tudják, mit csinálnak ezek az étrend-kiegészítő gyártók és fogalmazók… Ha tényleg problémásak lennének ezek a termékek, arról hallanunk kellene, nem?

Hát… nem biztos.

Nem biztos, hogy az van benne, ami rá van írva

Nem biztos, hogy benne van a dobozban, amiért megvesszük: az Egyesült Államok legnagyobb üzletláncaiban forgalmazott gyógynövény tartalmú étrend-kiegészítők közül 5 termékből 4 egyáltalán nem tartalmazta a címkéjükön feltüntetett gyógynövényt.⁽³⁾

Sajnos az sem biztos, hogy nincs benne olyan, ami nincs ráírva: egy másik vizsgálatban 12 cégből mindössze 2 termékiben nem találtak olyan összetevőket, amik nem szerepeltek a címkén. Az „extra töltőanyagok” között szója és búza is szerepelt,⁽⁴⁾ ami komoly veszélyt jelent az allergiás/cöliákiás fogyasztókra.

Régóta ismert jelenség, hogy a fogyást segítő, sportteljesítményt fokozó, stb. céllal forgalomba hozott étrend-kiegészítők sokszor gyógyszerhatóanyagokkal szennyezettek⁽⁵⁾ – nem jó ötlet erős hatású szereket szedni úgy, hogy nem is tudunk róla… Egy tanulmány szerint 3-ból 1 „fogyasztószer” legalább egy, már betiltott összetevőt is tartalmaz,⁽⁶⁾ a „mellékvese kimerültség” kezelésére ajánlott étrend-kiegészítők pedig pajzsmirigy- és szteroid hormonokat tartalmazhatnak.⁽⁷⁾

Amiket eddig említettem, mind gyógynövényes vagy valamilyen problémát célzó, összetett készítmények voltak. Mi van, ha csak pl. kalciumot szeretnék pótolni? A kalcium tartalmú étrend-kiegészítők ólom-tartalma komoly aggodalomra ad okot: egy USA-ban végzett tanulmány szerint 10-ből 9 kalcium tartalmú étrend kiegészítő ólom-tartalma meghaladta a biztonságos napi limitet,⁽⁸⁾ egy másik vizsgálat szerint „csak” a vizsgált készítmények 25%-ára volt ez igaz.⁽⁹⁾

Az FDA (az USA gyógyszer- és élelmezésügyi szabályozó és ellenőrző szerve) egy 3 éves periódus alatt az ellenőrzött étrend-kiegészítőt gyártó cégek 70%-át marasztalta el nem megfelelő gyártási körülmények miatt: higiéniai problémák, nem állt rendelkezésre egy gyártási tételhez szükséges összetevő, az egyes alapanyagok nem voltak megfelelően azonosítva, stb.⁽¹⁰⁾

Az étrend-kiegészítő készítmények messze nem veszélytelenek csak azért, mert nem gyógyszerek: az USA-ban évi 23.000-re becsülhető azok száma, akik sürgősségi ellátásban részesülnek a használatuk miatt.⁽¹¹⁾

Miért nem hallunk erről többet a médiában?

Eleve nehezen derül ki, ha egy készítménnyel baj van. A forgalomban lévő termékek tömegével a szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzések nem tudják tartani a lépést (a NÉBIH oldalán nyomon követhető, hogy miket vontak ki a forgalomból). Szóval a hatóság kis eséllyel tudja kiszűrni a problémás készítményeket, és amíg nem okoznak komoly bajt, addig az ellátási láncban sem fog feltűnni senkinek, hogy bármi gond lehet velük.

Ha orvoshoz fordulsz egy problémával, milyen gyakran kérdezik meg, hogy szedsz-e étrend-kiegészítőt? Amíg nem történik valami látványos, mint hogy pl. valaki kórházba kerül azért, mert a szelén tartalmú étrend-kiegészítőben véletlenül kétszázszor (200x!!) több szelén volt, mint kellett volna,⁽¹²⁾ addig nincsenek „botrányos” esetek.

Az étrend-kiegészítőket forgalmazó cégek tőkeerősek, és ezt nem mindig a közjó érdekében használják: egy ilyen cég beperelte a Yale egyik kutatóját becsületsértésért, amiért ő publikálni merte, hogy a cég fogyasztó kapszulái amfetamin-szerű hatóanyaggal szennyezettek.⁽¹³⁾ A cég vezetője ki is mondta, hogy ezzel az volt a céljuk, hogy „elhallgattassák ezt a fickót”.

Mit tehetünk?

Csak biztosan indokolt esetben érdemes étrend kiegészítőt szedni. Ahogy az előző bejegyzésemben írtam, a kiegészítőként szedett tápanyagok sokszor nem azt a hatást biztosítják, amit várnánk, sőt, akár károsak is lehetnek – ezt a kockázatot csak akkor érdemes vállalni, ha tényleg hiányállapot állhat fent a kiegészítő alkalmazása nélkül, és/vagy tudományos bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott, hogy az adott kiegészítés hatásos (mint pl. B12 esetében). TÉNÉ mellett szerintem továbbra is csak a B12 és (ősztől tavaszig) a D3 indokolt.

Válasszunk megfelelő minőségű kiegészítőt. Jó vicc, annak fényében, amit itt leírtam, mégis hogyan? 😀 Egy kis sorvezető ehhez a kérdéshez:

Ne vásárolj olyan étrend-kiegészítőt, aminek nincs gyártási száma. Ez a minőségbiztosítás 0. lépése. Ha a gyártót nem érdekli a termékei minősége, nem érdemes arra, hogy megvedd, pláne, hogy be is szedd!

Választhatsz gyógyszerként törzskönyvezett kiegészítőket. Ezeknek nem OGYÉI notifikációs száma, hanem „OGYI-T-” kezdetű törzskönyvi száma van. Ez azt jelenti, hogy a gyártónak bizonyítania kellett a hatóság felé, hogy a termékben az van, ami rá van írva, a szedése biztonságos, és a minősége a lejárati idő végéig garantált.

Ilyen termékeket úgy találhatsz, hogy megnézed a csomagolást, és keresed az „OGYI-T-” kezdetű számot, vagy előre körülnézel pl. a HáziPatika keresőjében. (Nem állok semmilyen kapcsolatban az oldallal, és mióta megújult, nehezebb is használni, de még mindig ezt használom én is.) A gyógyszerkereső menüpontban beírod hogy pl. „D3”, majd a kritériumoknál bepipálod, hogy „gyógyszer” és „nem vényköteles”, majd keresel. (Azért kell bepipálni, hogy „gyógyszer”, mert a gyógyszerként törzskönyvezett készítményeket keressük.) Ha az egyes készítményekre rákattintasz, jól le kell görgetni, és a betegtájékoztató után látni fogod az árát és hogy felírható-e TB támogatással, stb.

Ha olvastad a „mit szedünk?” étrend-kiegészítős bejegyzésem, felmerülhet a kérdés, hogy akkor mi miért nem ilyen, patikai termékeket szedünk (bár néha szoktam venni törzskönyvezett D3-at, B12-t patikában is). Miért? Mivel mindenből a természeteshez legközelebb állót keresem, szívesebben választok olyan termékeket, amiket „igazi ételekből” készítettek, pl. D3-at izlandi zuzmóból, B12-t fermentált gyümölcsökből és zöldségekből. Teszem ezt úgy, hogy tisztában vagyok ezek a termékek felé támasztott minőségi követelményekkel (a minőségük a gyártóra van bízva), ezért olyan gyártó termékeit választom, aki önként hajlandó elfogadható szinten biztosítani a termékei minőségét. Mit jelent ez?

Amikor iHerben új terméket keresek, a keresőben mindig bepipálom a „Certification and Diet” részen, hogy „GMP Quality Assured”. GMP = „Good Manufacturing Practice”, azaz jó gyártási gyakorlat. Ez azt jelenti, hogy a termékek gyártója önként hajlandó betartani az alapvető jó gyakorlatokat a gyártási folyamatában, ezek pl. alapvető higiéniai eljárások, és olyan józan megfontolások, mint hogy odafigyelnek rá, hogy az összetevők között ne legyen tévesztés.

Végső soron pedig figyeljünk oda arra, hogy a kiegészítés működik-e. Ha egész télen szedtünk megfelelő dózisú D3-at, tavasszal mégis alacsony a D3 szintünk, vagy folyamatosan szedünk B12-t, mégis romlani kezd a vérképünk, akkor vagy a felszívódással, vagy a készítményekkel baj van.

Röviden ennyit szerettem volna átadni az étrend-kiegészítők minőségéről. 😀 (Spoiler alert: nem lett rövid.)

Ha eddig elolvastad, kérlek vedd le a polcodról a legelső étrend-kiegészítőt, amit meglátsz, és írd meg nekem hozzászólásban, hogy van-e gyártási száma! 🙂

Mivel ez egy olyan téma, ami étrendtől függetlenül mindenkit érint, kérlek oszd meg ezt a cikket barátaiddal, ismerőseiddel is!

Köszönöm a megtisztelő figyelmed!

(1) https://ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitok Megtekintve 2024. 06. 28-án
(2) https://ogyei.gov.hu/ETREND_LISTA Megtekintve 2024. 06. 28-án
(3) https://archive.nytimes.com/well.blogs.nytimes.com/2015/02/03/new-york-attorney-general-targets-supplements-at-major-retailers/ Megtekintve 2024. 06. 28-án
(4) Newmaster, S.G., Grguric, M., Shanmughanandhan, D. et al. DNA barcoding detects contamination and substitution in North American herbal products. BMC Med 11, 222 (2013). https://doi.org/10.1186/1741-7015-11-222
(5) Marcus DM. Dietary supplements: What’s in a name? What’s in the bottle? Drug Test Anal. 2016 Mar-Apr;8(3-4):410-2. doi: 10.1002/dta.1855. Epub 2015 Nov 2. PMID: 27072845.
(6) Eichner S, Maguire M, Shea LA, Fete MG. Banned and discouraged-use ingredients found in weight loss supplements. J Am Pharm Assoc (2003). 2016 Sep-Oct;56(5):538-43. doi: 10.1016/j.japh.2016.03.013. Epub 2016 Jul 27. PMID: 27475836.
(7) Akturk HK, Chindris AM, Hines JM, Singh RJ, Bernet VJ. Over-the-Counter „Adrenal Support” Supplements Contain Thyroid and Steroid-Based Adrenal Hormones. Mayo Clin Proc. 2018 Mar;93(3):284-290. doi: 10.1016/j.mayocp.2017.10.019. PMID: 29502560.
(8) Rehman S, Adnan M, Khalid N, Shaheen L. Calcium supplements: an additional source of lead contamination. Biol Trace Elem Res. 2011 Oct;143(1):178-87. doi: 10.1007/s12011-010-8870-3. Epub 2010 Oct 15. PMID: 20953844.
(9) Bourgoin BP, Evans DR, Cornett JR, Lingard SM, Quattrone AJ. Lead content in 70 brands of dietary calcium supplements. Am J Public Health. 1993 Aug;83(8):1155-60. doi: 10.2105/ajph.83.8.1155. PMID: 8342726; PMCID: PMC1695147.
(10) https://www.naturalproductsinsider.com/supplement-regulations/fda-gmp-inspectors-cite-70-of-dietary-supplement-firms 2024. 06. 28-án
(11) Geller AI, Shehab N, Weidle NJ, Lovegrove MC, Wolpert BJ, Timbo BB, Mozersky RP, Budnitz DS. Emergency Department Visits for Adverse Events Related to Dietary Supplements. N Engl J Med. 2015 Oct 15;373(16):1531-40. doi: 10.1056/NEJMsa1504267. PMID: 26465986; PMCID: PMC6196363.
(12) MacFarquhar JK, Broussard DL, Melstrom P, Hutchinson R, Wolkin A, Martin C, Burk RF, Dunn JR, Green AL, Hammond R, Schaffner W, Jones TF. Acute selenium toxicity associated with a dietary supplement. Arch Intern Med. 2010 Feb 8;170(3):256-61. doi: 10.1001/archinternmed.2009.495. PMID: 20142570; PMCID: PMC3225252.
(13) https://www.statnews.com/2017/01/10/supplement-harvard-pieter-cohen/ Megtekintve 2024. 06. 28-án