Sziasztok, Nóri vagyok, tészta függő. A gluténmentes tészták között korábban ritkaságnak számítottak az inzulinrezisztencia-diétában is fogyaszthatóak, ezért évekig nélkülöznöm kellett. Pár hónappal ezelőtt felfigyeltem arra, hogy jelentősen bővült a választék ezen a téren, ezért úgy döntöttem, végigeszem valamennyi figyelemre érdemes gluténmentes tésztafélét, és írok a tapasztalataimról.
(Hamar beláttam, hogy sok lenne egy bejegyzésbe, ezért -legalább- két részben írok erről.)
Gluténmentes tészta IR-diétában?
Amikor kiderült, hogy inzulinrezisztencia-diétát kell tartanom, durum tésztára váltottam, és lelkiismeretesen mértem az adagjaimat. Majd jött a gluténmentes diéta, és annak idején konkrétan nem maradt számomra vásárolható tészta alternatíva… Mint mondtam, tészta függő vagyok, ezért karácsonyra tésztagépet kértem és elkezdtem házi tésztát gyúrni (erről itt olvashatsz). Jó móka volt, de ritkán szántam rá magam, mert ezzel pont a tésztaételek vonzó gyorsasága és egyszerűsége veszett el. Inkább lemondtam róla, kb. két évig nem ettem tésztát. Aztán jött a pocak, és benne B, aki pocakon belül és kívül is oda van érte, így muszáj volt újra körülnéznem tészta ügyben. Kiderült, hogy amíg nem néztem oda, lett széles választék teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú gluténmentes tésztákból! Mindet ki akartam próbálni. 🙂
Hirtelen annyi félét találtam, hogy úgy tűnt, sok lesz egy bejegyzésbe, ezért ketté bontottam: egy talán meglepő szempont, alak szerint… 🙂 Most az orsó, vagy fussili formában is kaphatóakat hasonlítom össze, mert nálunk ez a forma fogy a leggyakrabban (az esetek 99+%-ban). Miért pont ez? Nagy felülete miatt sok szószt vesz fel, és BLW-s baba mellett ideális: kézzel is könnyű megfogni, és később könnyen villára is tűzhető, de ha minden kötél szakad, kanalazni is lehet. 🙂
A tészták főzési idejét a csomagolás szerint választottam, és minden tésztát ugyanazzal a szósszal kóstoltunk: spenótos-fokhagymás-kókuszosan. A szósz nem számolós, villámgyors, és a kislányommal együtt teljesen odavagyunk érte. 1-2 ek. olívaolajon megfuttatok egy gerezd apróra vágott fokhagymát, rádobom a leforrázott spenótot, sózom, borsozom, felengedem kevés kókuszkrémmel, és kész! Mehet a tésztára.
A tésztákat időrendi sorrendben mutatom be, ahogy kb. megjelentek a boltokban, ill. megismerkedtem velük.
Cornito kukorica tészta
Ezt már akkor is lehetett kapni, amikor elkezdtem a gluténmentes diétát. Az összetevői között olyan dolgok is szerepelnek, mint a kukoricakeményítő, a burgonyakeményítő és a dextróz (szőlőcukor) a kukoricaliszt mellett: ezek mind gyorsan felszívódó szénhidrátok, ezért ezt a típust IR-diétában nem ajánlom.
Miért foglalkoztam vele mégis? Kíváncsi voltam, hogy a többi, IR-diétában is alkalmasnak talált tésztához képest „érezhető”-e, hogy ez finomítottabb alapanyagokból készül? Nos, a válaszom nem: nem főtt jobban szét, mint a többi, állagában sem éreztem jelentős különbséget, tehát ránézésre nem ismerném fel a „finomítottabb” tésztát a teljes kiőrlésűek között. Gluténmentes üzemben készül.
Pasta D’Oro kukorica tészta
Ennek a tésztának az előző csomagolásán még szerepelt, hogy „low glycemic”, és hogy GI=53, de ez az info az új csomagolásról már eltűnt. Nem akarták újra feltüntetni, mert nem volt kellően megalapozott, vagy csak lefelejtették? Ki tudja… Ez a tészta csak kukoricalisztből és vízből készül, nincsenek benne keményítők. A kukoricaliszt így önmagában még mindig gyors felszívódású szénhidrát lenne, de valamit tudhatnak a Pasta D’Oro üzemben, amit máshol nem, mert az ő tésztájuk bírja a legjobban a főzést: ez fő a leghosszabb ideig (8 perc), akkor sem fő pürévé, ha ott felejtem még pár percre (ellentétben az összes többivel), és ez az egyetlen tészta az itt szereplőek közül, amelyik „al dente” állagúra fő, emiatt ezt a legkönnyebb a babáknak is villára tűzni, mert nem maszatolódik szét, amíg apró ujjak kergetik a tányérban. Ezek a legszebb orsók a felhozatalban. Gluténmentes üzemben készül.
A kukorica tésztáról tudni érdemes, hogy nagyon ragad! Főzés és hideg vizes öblítés után nagyon hamar összeragad, és ha szabad levegőn marad (nem lezárt fazékban), akkor még ki is szárad a széle, és kemény lesz… Frissen a legjobb megenni.
Ezt próbáltam még akkor, amikor komolyan megéreztem az inzulinszint-ingadozásokat, és nem volt olyan, mintha kifejezetten gyors szénhidrátot ettem volna (mondjuk gyümölcshöz hasonlítva), de hamarabb megéheztem tőle, mint más, kifejezetten lassú szénhidrát tartalmú ételektől. Ezért IR-diétában alkalmi fogyasztásra ajánlom.
A bejegyzés végén található táblázatból kiderül, hogy ez a legjobb árban kapható tészta.
Éden cirok tészta
Ez a (számomra) új cég többféle érdekes tésztát is készít, többet is megkóstoltam. A cirokkal, mint olyannal mostanában ismerkedem. Azt hiszem, nem a tésztával fog megnyerni. Az Éden tészták útifű maghéjjal készülnek, ebben vörös szőlőmag őrlemény is van, gondolom, a színe miatt. A cirok tésztának erőteljes földszerű mellékíze van, ami engem nem nyert meg, viszont aki szereti pl. a pu erh teákat, annak nyerő lehet. A tészta főzés közben erősen fut, főleg az első percekben! Igaz ez a következő köles, és quinoa tésztákra is, de a cirok futott a legjobban, őriznem kellett a főzési idő mind az öt percében. Ráadásul, főzés után (hiába hűtöttem le hideg vízzel) valahogy tovább duzzad, elveszti az alakját, összeragad, így csakis frissen jó, és friss alatt a kiveszem a vízből, leöblítem és kész frisset értem.
A cirokliszt lassú felszívódású szénhidrátnak minősül, a psyllium rosttal turbózva meg pláne, így ajánlom IR-diétában, ha egyébként az ízlésedhez jobban passzol, mint az enyémhez. 🙂
Éden köles tészta
Ez a köles tészta számomra nagyon kellemes meglepetés volt. Az összetétele hasonló az előzőhöz: psylliummal, de vörös szőlőmag helyett kurkumával készül, szintén a színe miatt. A kellemes meglepetés az volt, hogy ez a tészta nem futott annyira, mint a cirok, nem ragad, nem volt vad köles íze, sőt, annyira semleges ízű, hogy alig éreztem különbséget a Pasta D’Oro kukoricatésztához képest. Állagban sokkal puhább, nem lehet „al dente” állagúra főzni, de – a cirok és kukorica tésztákkal ellentétben – még másnap is élvezhető!
Szeretem ezekben a bolhafűmaghéjjal készült tésztákban, hogy sokkal nagyobb térfogatra duzzadnak, mint a sima kukoricatészták. Azt figyeltem meg, hogy ezekből emiatt kevesebbet eszem, mégis jóllakottabbnak érzem magam, ráadásul a szénhidrát-tartalmuk eleve alacsonyabb a kukoricatésztáknál, ezért IR-diétában ajánlom mindegyiket.
Éden quinoa tészta
A nagy tészta-tesztem második nagyon kellemes meglepetése. 🙂 Nagyon hasonló a köles tésztához, szintén nagyon semleges ízű a quinoához képest, csak egy enyhe, gombás mellékízt éreztem. A kislányom eddig nem nagyon szerette a quinoát, de ezzel a tésztával nem volt semmilyen fenntartása. 🙂
Apró felhő a boldogságom felett, hogy az Éden tészták csomagolásán nem szerepel allergén-információ („… üzemben csomagolva…”), csak egy „gluten-free” feliratú pecsét, pedig a termékeik között szerepelnek olajos magvak és bulgur, zabpehely is, így a gluténre nyomokban is érzékenyeknek inkább nem ajánlom. Frissítés: a bejegyzés megjelenése után megkeresett az Éden tészták gyártója, és megnyugtattak, hogy a tészták gluténmentes üzemben készülnek, csak a csomagoláson szereplő információ volt hiányos, az új csomagolású tésztákon már szerepel ez a kiegészítés.
Egyébként IR-diétában megfelelő, sőt, ennek a tésztának a legalacsonyabb a szénhidrát tartalma (61g/100g). Hátulütője, hogy mivel quinoából készül, nyilván arany árban mérik.
Foglaljuk össze
Készítettem egy táblázatot, amiben könnyen összevethetitek a megkóstolt tészták fontosabb tulajdonságait, hogy mindenki megtalálhassa a számára leginkább megfelelőt:
Cornito kukorica tészta | Pasta D'Oro kukorica tészta | Éden cirok tészta | Éden köles tészta | Éden quinoa tészta | |
---|---|---|---|---|---|
Főzési idő (perc) | 6 | 8 | 5 | 5 | 5 |
CH (g / 100g) | 77 | 79 | 61 | 66 | 62 |
Ár (Ft/kg, 2016.09.) | 1765 | 938 | 2760 | 2935 | 4745 |
GM üzem | Igen | Igen | Igen | Igen | Igen |
IR kompatibilis | Nem | Alkalmi fogyasztásra | Igen | Igen | Igen |
Hol kapható? | Itt | Itt | Itt | Itt | Itt |
Nagyon örülök az új köles- és quinoa tésztáknak, mert bár jelentősen drágábbak a kukorica tésztáknál, változatosságot hoznak, nem kell mindig kukoricát ennünk, táplálóbbak is, és az útifűmaghéjas megoldásnak köszönhetően ezek a tészták laktatóbbak, így könnyebb kordában tartanom a mindent eltüntető tészta-étvágyamat.
Ezentúl ezeket a tésztákat is megtaláljátok a „Hozzávalók” fülön a menüben, ahol az összes többi, gyakran használt alapanyagot is gyűjtöm.
Zita @The Puur mondta
Nagyon szuper lett a bejegyzés, már várom a második részét 🙂 Mondanom se kell, hogy ezzel az összehasonlítással mennyi időt spórolsz mindannyiunknak, hatalmas köszönet érte! Én eddig csak a köles és a hajdina tésztát kóstoltam, a köleses volt az, ami a mindenevő családtagoknak is maradéktalanul elnyerte a tetszését. Most terítékre kerül a cirok is, kíváncsi leszek, ki mit szól majd hozzá 🙂
Kicsit más: ennyi év diétázása után te melyik adatbázist tartod a legjobbnak/legmegbízhatóbbnak a CH számolásához?
Mindenmentes Nóri mondta
Hajdina tésztát épp most hozott a futár, néhány másik mellett… 😉
Én a nutritiondata.self.com-ot szeretem, mert abban tényleg minden benne van… (Na jó, talán 2x előfordult, hogy nem találtam meg valamit.) És nem csak CH, hanem tonnányi más adat is.
Zita @The Puur mondta
Szuper, nagyon köszönöm az infót! Jó kóstolgatást nektek, várom a következő részt. 🙂
Dia mondta
Szia! Kis segítség, a kukoricás tésztát ha kifőzöd és nem leöblíted, hanem hideg vízbe teszed pár percig, majd ezután öblíted le, nem áll össze és nem is szárad ki a széle.
Mindenmentes Nóri mondta
Köszi, ezt egy barátnőm is mondta már, de mindig elfelejtem – pl. beleírni ebbe a bejegyzésbe…